Újra milliárdos károkat okozott a téli vihar ingatlanokban és autókban. Járműveknél ilyenkor segít a casco, a házaknál pedig a lakásbiztosítás, aminél sokan most szembesülhetnek azzal, hogy a régi szerződésük már nem elég a teljes kártérítésre.
A múlt szombati vihar pusztítása megközelítheti a tavaly január 30-ai orkán okozta károkat, akkor közel 3,5 milliárdos volt a számla - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). Várhatóan jelentős lesz a casco-szerződésekre kifizetett kártérítés is, mert fák vagy faágak dőltek járművekre.
A február 4-i szélvihar nyomán hétfő estig tizenháromezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, de ez a szám a következő napokban várhatóan jelentősen tovább nő. (A Balaton térségében is rendkívül erős széllökések voltak, s nem kizárt, hogy az üdülőtulajdonosok közül sokan még nem szembesültek a következményekkel.) Elmondható, hogy az ország egész területére kiterjednek a károk, a települések közül Budapest mellett Pécsről, Kaposvárról, Székesfehérvárból, Tatabányáról, Bajáról, Szekszárdról, Felcsútról, Nyírvasváriból érkezett nagy számú bejelentés.
A társaságok eddig 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre. Ezek csak a lakásbiztosításokra elkülönített összegek. Ehhez jönnek még az ipari létesítményekben és közintézményekben keletkezett károkra kifizetett összegek.
A bejelentések okai széleskörűek:
- áramkimaradás,
- megbontott tető,
- fakidőlés,
- vihar által elsodort tárgyak,
- kidőlt kerítés,
- bedőlt kémény,
- melléképület károsodása, idegen tárgy rádőlése.
Sok fa dőlt járművekre is
Előreláthatólag jelentősek lesznek a casco-szerződésekre kifizetett kártérítések is, mert fák vagy faágak dőltek a gépjárművekre. (Ezekben az esetekben a kötelező gépjármű-biztosítás nem téríti meg az okozott károkat, csak a töréskárokat is magában foglaló casco.)
Csaknem napra pontosan egy éve, január 30-án hasonló erejű orkán pusztított Magyarországon. Akkor egy hétre rá a csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladta a huszonhétezret, kifizetések és a tartalékolások összege közel 2,85 milliárd forintot tett ki – az ipari károkkal együtt pedig közel három és fél milliárdot. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tehát úgy tűnik, hogy a viharszezon – amely elnevezés korábban inkább a május-augusztusi időszakot jellemezte - kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is. 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar. 2020-ban pedig szintén a február hagyott maga után hárommilliárdos viharszámlát – akkor egy hónap mérlegeként - közölte a Mabisz.
A természeti katasztrófák után egyre magasabbak az átlagos kárkifizetések a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségek miatt. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká.
A lakásbiztosításoknál ez egyre nagyobb problémát jelent, viszont sokan csak akkor szembesülnek ezzel a problémával, amikor már megtörtént a káresemény, és a biztosításuk nem elég a helyreállításra. Ezért mindenkinek érdemes időről időre megnéznie a lakásbiztosítását, és korrigálni az abban szereplő összegeket.
