A legfeljebb hárommillió forintos lakásfelújítási támogatás jó alkalom lehet arra, hogy minél több család belevágjon egy régóta tervezett felújításba, ehhez azonban minden feltételnek meg kell felelni. Ha ez nem sikerül, az keresztül húzhatja a számításokat, hiszen a támogatást csak a felújítási költségek kifizetése után lehet igényelni. Összefoglaltunk több élethelyzetet, amelyek meghiúsíthatják az igénylést.
Január óta elérhető a legalább egy gyermeket nevelő családok számára a legfeljebb hárommillió forintos lakásfelújítási támogatás, amelyből egy lakásfelújítás költségeinek legfeljebb a fele finanszírozható. A felújítás költségei akár az otthonfelújítási kölcsön segítségével is finanszírozhatók - ez elsősorban azoknak lehet fontos, akik nem rendelkeznek elegendő önerővel ahhoz, hogy elkezdjék a felújítási munkálatokat.
Az otthonfelújítási támogatás igényléséhez számos feltételnek kell eleget tenni. Cikkünkben a mindennapi életben is előforduló helyzeteket gyűjtöttünk össze, amelyek miatt az igénylő akár el is eshet a hárommillió forintos támogatástól.
Nem felel meg az igénylő valamelyik személyi feltételnek
A csokhoz vagy a babaváró hitelhez képest a lakásfelújítási támogatás feltételei megengedőbbek, a pontos elvárásokat azonban érdemes alaposan átnézni. Gondot jelenthet az igénylésnél például a nem megfelelő tb-jogviszony, de akár egy adótartozás miatt is meghiúsulhat az igénylés.
A tb-jogviszonyt tekintve legalább egy évet kell igazolni az igénylőnek, ebben összesen legfeljebb 30 nap megszakítás lehet. Ha valaki a felújítási munkálatok során veszíti el a munkáját, a támogatás igénylésénél ez nem feltétlenül kizáró ok, hiszen az álláskeresési járadék is elfogadható tb-jogviszonyként. Ugyanez az otthonfelújítási kölcsön igénylésénél azonban problémát jelenthet, hiszen az álláskeresői státusz nem megfelelő a lakáshitel igénylésnél. Problémát jelenthet emellett a közfoglalkoztatási jogviszony is, ami kizáró tényező az igénylést megelőző 180 napban.
Gond van a lakással
A felújított lakásra több szabály is vonatkozik. Egyrészt a támogatott személynek legalább egy éves bentlakási kötelezettsége van, vagyis az igénylés előtt legalább egy évet a felújított ingatlanban kell lakni. Ez alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha az ingatlan tulajdonának a megszerzése egy éven belül történt. Eszerint nem veheti igénybe a támogatást az, aki
- albérletben él,
- önkormányzati bérlakásban él,
- saját tulajdonú lakást ad ki, de ő magam nem él ott.
Utóbbi esetben az sem megoldás, ha a felújítás előtt bejelentkezik az ingatlanba, hiszen a lakcímkártya kiállításának a dátuma és az igénylés között legalább egy évnek el kell telnie.
A támogatást akkor veheti igénybe egy család, ha “az igénylő, illetve kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50 százalékos mértékű tulajdoni hányaddal rendelkeznek”. A szabály alól nincs kivétel, tehát az sem elfogadható, ha az ingatlan a nagyszülők tulajdonában van, vagy ha az igénylő albérletben vagy önkormányzati bérlakásban lakik. A haszonélvezeti jog ugyanakkor elfogadható, nem befolyásolja az igénylés sikerét.
Nem jó számlát nyújt be az igénylő
A támogatást az államkincstár a benyújtott számlák alapján utalja ki. Az anyagköltséget és a munkadíjat fele-fele arányban lehet elszámolni, így érhető el a maximális támogatási összeg. Fontos, hogy csak azokat a számlákat fogadják el, amelyeket 2021. január 1. után, illetve az igénylő nevére állítottak ki.
Az államkincstár emellett a kivitelezővel kötött szerződést és a számlák szabályosságát is vizsgálja, ezért fontos, hogy a kivitelező megbízható legyen, és szabályosan működjön. Ha a kincstár az igénylésnél szabálytalanságot talál, egyedül az igénylő járna rosszul, hiszen ő kifizette a vállalkozót, de a támogatást nem fogja megkapni.
Érdemes már a tervezésnél végiggondolni, hogy minek kell szerepelnie a kivitelezővel kötött szerződésben, illetve milyen tételek szerepelhetnek majd a számlán. Az alábbiakra érdemes odafigyelni:
- mivel az anyagköltséget és a munkadíjat 50-50 százalékban támogatja az állam, érdemes arra törekedni, hogy a két összeg között lehetőség szerint ne legyen nagy különbség,
- ha csok igénylés is a tervek között szerepel, arra mindenképp figyelni kell, hogy ugyanazt a költséget nem lehet kétszer elszámolni.
Van, amire nem vehető igénybe a támogatás
A rendeletben meghatározott felújítási munkálatok listája szinte teljesen lefedik a lehetőségeket, érdemes azonban átnézni a listát, mert vannak kivételek. Ebbe a kategóriába esnek például a nem beépíthető bútorok, illetve akkor sem számolható el a költség, ha olyan helyiséget újít fel az igénylő, amely nem a felújított lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található.
Az igénylő nem tartja be a határidőt
Az otthonfelújítási támogatás 2021. január 1-től 2022. december 31-ig vehető igénybe, az igénylésre azonban nem csak ezek a dátumok vonatkoznak. Az otthonfelújítási kölcsön a tervek szerint 2021. február 1-től lesz elérhető, és akik élnek ezzel a lehetőséggel, leghamarabb március 1-jén adhatják be a támogatás iránti igényt - legkésőbb pedig egy év múlva, tehát legfeljebb egy év áll majd rendelkezésre a munkálatokra, ha azt a felújítási kölcsönből teszi az igénylő.
Szintén fontos, hogy a munkálatok befejezését követően legfeljebb 60 napja van az igénylőnek a számlák benyújtására - ha ebből kicsúszik az igénylő, akkor nem fogja megkapni a támogatást. Több számla benyújtása esetén az igénylési határidőnél a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.
