Csökkent a tranzakciós illeték mértéke

Kell 20 ezer forint alatt tranzakciós illetéket fizetni 2019-ben?

Vrazsovits Rita Vrazsovits Rita
2019.01.17
Frissítve: 2019-01-17 Létrehozva: 2019-01-17
2885148

A tranzakciós illetékre vonatkozó szabályok a fogyasztók számára kedvező irányba változtak 2019. január 1-től – ezt tavaly június óta tudtuk. A változás azt jelenti, hogy a 20 000 forint alatti elektronikus utalásoknál a lakossági számláknál nem kell megfizetnünk a tranzakciós illetéket, illetve a 20 000 forint feletti utalások esetében a törvénymódosítás szerint a 20 000 forintos határ felett kell megfizetni a díjat. Ennek a mértéke továbbra is 0,3 százalék, illetve tranzakciónként maximum 6000 forint. A Bank360 utánajárt, hogy a pénzintézetek hogyan alkalmazzák a díjszabásnál az illetékre vonatkozó törvény 2019. január 1-től hatályos módosítását – valóban csökken a bankszámlánk költsége?

 

Mit kell tudni a tranzakciós illetékről?

 

A tranzakciós illeték történetének kezdetéhez 2013-ig kell visszanyúlnunk, ugyanis abban az évben vezette be az állam, hogy a következő pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek illetékkötelesek:

 

  • az átutalás,

  • a beszedés,

  • a fizető fél által a kedvezményezett útján kedvezményezett fizetés,

  • a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés,

  • a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő útján (abban az esetben is, ha az nem a fizetési számla terhére történik),

  • a készpénzátutalás,

  • az okmányos meghitelezés,

  • a készpénzbefizetésre szóló csekk beváltása,

  • a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett, fizetőeszköz útján történő eladás,

  • a kölcsöntörlesztés,

  • a jutalék- és díjbevételek felszámítása.

 

A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatók, tehát a bankok kötelesek megfizetni az állam felé, havi rendszerességgel. 2013-ban a bankok a tranzakciós illeték bevezetésekor eltérő módon hárították át az ügyfelekre a díjakat: volt olyan pénzintézet, aki az utalási díjon felüli költségként jelölte meg a tranzakciós illetéket, míg mások beépítették a költségekbe a többlet díjakat.

 


Nem vagy megelégedve a jelenlegi bankszámláddal, és gondolkodsz a váltáson? Akkor Itt az idő, hogy ingyen, néhány kattintással összehasonlítsd az aktuálisan elérhető legjobb bankszámlacsomagokat. Használd a Bank360 lakossági bankszámla kalkulátorát, és válaszd ki a számodra leginkább testhezálló ajánlatot! Fontos, hogy a bankszámla kiválasztásánál ne csak az esetleges akciókat vedd figyelembe, hanem a bankolási szokásaidat is.


 

A tranzakciós illeték bevezetésének a célja az állam részéről az adóbevételek növelése volt, de ez az intézkedés más téren is befolyásolta a gazdaságot. Mivel a pénzintézetek az illetéket beépítették a bankszámla költségekbe, így közvetve az ügyfelek fizették azt meg. Ezzel eltűntek a legkedvezőbb számlatípusok a piacról, és a számlacsomagok díjnövekedése miatt sok ügyfél döntött úgy, hogy megszünteti a számláját, mivel már nem érte meg fenntartani azt. Így a vezetett bankszámlák száma csökkent, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a készpénzállomány. A gazdasági válság után, részben az alacsony hozamoknak köszönhetően Európa szerte megfigyelhető volt a növekvő készpénzállomány, de közel sem akkora mértékben, mint hazánkban.

 

De mi a gond a készpénzzel? A készpénz a hatóságok számára szinte láthatatlan, így a készpénzes tranzakcióknál sokkal gyakrabban fordulhat elő visszaélés (adóeltitkolás, illegális bevétel stb.), mintha mindenki mindent utalna. Ezenkívül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai alapján a készpénz kezelésének a költségei (szállítás, előállítás, számolás) akár 100 milliárd forintba is kerülhetnek évente.

 

Pontosan mi változott 2019. január 1-től?

 

A 20 000 forint alatti lakossági átutalások mentesültek az eddigi 0,3 százalékos tranzakciós illeték alól, így ezek esetében nem lesz mit díjként tovább hárítaniuk a bankoknak, hiszen ezek után nekik sem kell már fizetni. A csökkenés az elektronikus úton végzett utalásoknál jelenik meg, a személyes ügyintézésért továbbra is többet kell fizetni a pénzintézetekben, mintha a netbankot használnánk. Más fizetési műveletek esetében továbbra is 0,3 százalék a kulcs (vagy tranzakciónként legfeljebb 6000 forint), készpénzfelvétel esetén pedig 0,6 százalék. (Utóbbi alól kivételt képez a két díjmentes készpénzfelvétel havonta.)

 

Ahogy 2013-ban, az illeték bevezetésekor sem volt egységes a bankok reakciója, úgy most 2019. januárjában is tapasztaltunk különbségeket azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek hogyan módosították az átutalással kapcsolatos költségeket. A hirdetményekből az látszik, hogy a 20 000 forintnál kisebb összegű utalásoknál a legnagyobb bankok egy része elengedi a tranzakciós illetéket: a Budapest Bank, a Raiffeisen Bank, a CIB, az MKB, valamint a K&H Bank honlapján is elérhető az információ a díj elengedésével kapcsolatban.

 

Az OTP Bank ettől eltérően módosított az átutalás költségein, de az ott bankoló ügyfelek is csökkenést tapasztalhatnak az utalási költségek terén: korábban a belföldi eseti forint átutalások költsége 0,4 százalék volt (kivéve a személyes ügyintézést), január 1-től ez a mérték 0,35 százalékra csökkent. Fontos különbség, hogy a díjcsökkenés a 20 000 forint alatti és feletti utalásokra is vonatkozik.

 

A Gránit Bank korábban sem számolta fel a számlacsomagoknál a tranzakciós illetéknek megfelelő összeget, így azt most elengedni sem tudta.

Banki kalkulátorok

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük,
a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
lead sikeresen elküldve