Ahány bank, annyiféle megoldás az augusztustól megemelkedett tranzakciós illeték cégekre terhelésének formájára és idejére. Az MBH csak októbertől építi be a díjaiba a plusz költségét, de egy füst alatt már a devizaügyletekre kivetett új tranzakciós illetéket is. 

Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a bankok közzétételei, amelyekben az augusztustól 50 százalékkal megnövekedett tranzakciós illetéket egy az egyben áthárították a cégekre a vállalati, kisvállalkozói számlák és ügyletek esetében. Ezekben a legváltozatosabb időpontoktól és módon módosították a számlák tranzakciós illetékkel érintett díjait. Csak az közös bennük, hogy mindegyik bank teljesen és pontosan az illetékemelésnek megfelelően változtatott.

A tranzakciós illetéket ugyan a bankoknak és más pénzügyi szolgáltatóknak kell megfizetniük a törvényben meghatározott ügyleteknél, de ezt így-úgy áthárítják az ügyfelekre az üzletszabályzataikban, általános szerződési feltételeikben és konkrét számlacsomagjaikban szabályozva. 

A lakossági bankszámláknál erre most egyelőre 2024. december 31-ig nincs módjuk, ugyanis a kormány a tranzakciós illetékek megemelésével együtt egy díjstopot is bevezetett az év végéig a bankszámlákra és a hozzájuk kapcsolódó minden díjra és jutalékra. Ez azonban a céges bankszámlákra nem vonatkozik, ott a bankok szabad kezet kaptak abban, hogy mikortól és mennyit emelnek. Ennek csak az általános szabályok és a saját szerződési feltételeik állítanak korlátot.

Általánosságban elmondható, hogy a tranzakciós illeték áthárítására ugyan eltérő konkrét jogi megoldásokat alkalmaznak a bankok, de ennek a lényege ugyanaz: amennyi illetéket nekik kell fizetni, annyit terhelnek az ügyfeleikre is. Az üzletszabályzataikban és ÁSZF-ükben pedig rögzítik azt, hogy az illeték növekedésével együtt ők is ennyit emelhetnek.

Részben az eltérő jogi szabályozás miatt is tapasztalható az, hogy ugyan a tranzakciós illeték már augusztus 1-től megemelkedett, azt azonban eltérő időpontokban terhelik rá a cégekre. Ez például függ attól is, hogy hány nappal a változtatás előtt kell közzétenni a lépést, illetve melyik céges számlacsomagokra milyen szabályok vonatkoznak. Vannak olyan bankok, amelyek csak szeptemberben vezetik be az emelt díjakat a vállalati bankszámláknál. Az emelők sorába legutóbb beálló MBH Bank pedig csak október 3-tól. 

Az MBH céges ügyfelei és vállalkozói ezzel nyernek két hónapot, de nekik októbertől már rögtön az új, kiegészítő tranzakciós illetéket is beépítették a díjaikba. Ezt a közterhet a bankoknak a pénznemváltást is tartalmazó tranzakciók után kell megfizetni a normál tranzakciós illetéken felül, ráadásul a saját számlák közötti tranzakciók esetében is. Ennek mértéke megegyezik az átutalásokra kivetett emelt illetékkel: 0,45 százalék, de maximum 20 ezer forint. Így ilyen tranzakciók esetében októbertől már kétszer 0,45 százalékot kell fizetni (maximum 20 ezer forintos limittel), ami többszörös illeték- és ebből fakadó díjemelést jelent a vállalkozások számára az augusztus előtti helyzethez képest, amikor ilyen ügyleteknél 0,3 százalékot kellett fizetniük maximum 10 ezres limittel.

A kiegészítő tranzakciós illetéket persze a többi bank vállalati ügyfelei sem fogják megúszni, csak majd egy későbbi közzétételben építik be a díjak közé a pénzintézetek.

A lakossági ügyfelek számára a nagy kérdés az, hogy vajon januártól megléphetik-e a bankok náluk is a díjemelést, vagy esetleg a kormány tovább tolja a díjstopot, ahogy azt minden eddigi esetben megtette az elmúlt években időlegesen bevezetett betéti és hitel kamatstopok esetében. Ezek közül például a változó kamatozású, maximum ötéves kamatperiódusú lakossági lakáshitelekre eredetileg félévre meghirdetett korlát már a harmadik évét tapossa, jelenleg ennek is december 31. a határideje.