Az év első negyedében drámaian visszaesett a vállalati hitelezés Magyarországon. Ha nem lett volna egy jó nagy devizahitel-felvétel, még nagyobb lett volna a zuhanás.
Visszaesett a vállalati hitelállomány az első negyedévben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Március végén a teljes volumen már nem érte el a 12 ezer milliárd forintot, amiben két tényező is szerepet játszhatott. Az egyik ezek közül a forint erősödése volt, amely csökkenthette a devizahitelek állományát, a másik pedig a forinthitelek törlesztése. Utóbbi februárban és márciusban ugrott meg, több mint 242 milliárd forinttal több kölcsönt fizettek vissza a cégek, mint amennyi hitelt felvettek.
A forinthitelek törlesztésének köszönhetően a harmadik hónap végére 7 ezer milliárd forint körüli szintre esett vissza a vállalati forint hitelállomány. Különösen nagy mértékben érintette a törlesztés az éven belüli forinthiteleket, amelyek volumene a december végi 627 milliárdról 390 milliárdra esett vissza. Egyebek között kereskedelemben, az energetikai szektorban, a szállítmányozásban és az élelmiszeriparban is jócskán visszaesett az éven belüli forinthitelek állománya. Van olyan ágazat, ahol több mint húszéves mélypontra került. Az éven túli forinthiteleknél is 160 milliárdos visszaesést mért az MNB, a feldolgozóipar és az élelmiszeripar itt is jócskán érintett volt.
A folyószámlahiteleken látszik a likviditási igény
A forint folyószámlahitelek mennyisége ugyanakkor megugrott, 1417,3 milliárd forintos történelmi csúcsra került, ami azt mutatja, hogy a cégeknek jobb híján ebből kellett a napi likviditási gondjaikat áthidalniuk.
A vállalati hitelkamatok extrém magasak voltak az év elején, az egyéb hitelek átlagos kamata februárban má 17,61 százalékos volt, ami történelmi rekordnak számít a 2000 óta vezetett jegybanki statisztikában. Nem meglepő, hogy ilyen helyzetben nem vettek fel a cégek piaci kamatozású hitelt, inkább a támogatott programokra vártak. Az egyik ezek közül a Széchenyi Kártya Program volt, amelyből már évek óta nagyon kedvezményes kamatú forráshoz jutnak a kis- és középvállalkozások.
Ehhez társult az idén a nagyobb vállalatokszámára is elérhető Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH), amely februárban indult, és néhány hét alatt ki is merült. Ennek a hatása azonban a márciusi statisztikákban még nem látszik.
A devizahitel elvileg vonzóbbá vált
Az euróhitelek kamata is nőtt az idén, de még megfizethető szinten alakult, 5-6 százalék körüli átlagos kamaton jutottak hozzá a cégek a bankoknál forráshoz. A forinthitelek drágasága miatt nem meglepő módon több vállalkozás is devizahitelt vett fel inkább, az első három hónapban csaknem 350 milliárd forinttal haladta meg az új devizahitelek mennyisége a törlesztésekét.
A vállalati devizahitelek volumene történelmi rekord közeli szintre ugrott annak ellenére is, hogy az első negyedévben erősödött a forint. Már csaknem 5 ezer milliárd forintnyi devizahitelük van a cégeknek, ennél egyetlen egyszer, a 2008-2009-es válság idején volt nagyobb az állomány, egészen pontosan 2009 márciusában, a krízis legnagyobb mélypontján.
Az sajnos látszik a statisztikán, hogy nem mindig ugyanazok az ágazatok, cégek jutnak hozzá a devizahitelhez, amelyek a magas kamatok miatt lemondtak a forint alapú finanszírozásról. A legnagyobb hitelfelvevő egyértelműen az IT-szektor volt, amely csaknem 315 milliárd forintnyi devizahitelhez jutott az első negyedévben. Azt ugyan az MNB nem közölte, pontosan mely cégről vagy cégekről lehet szó, de elképzelhető, hogy ez a jelentős hitel részben a 4iG MFB-től kapott 425 millió eurós keretű és az Exim Bankon keresztül folyósított további 750 millió eurós keretű hitele, amelyből a Vodafone felvásárlását finanszírozta a cég.
