Százezrek keresik most, hogy mihez kezdjenek, hogyan adózzanak a kata elvesztése után szeptembertől. Az egyik lehetőségük az ekhózás, amit a kormány sokkal vonzóbbá, és az egyéni vállalkozóknak azonnal választhatóvá tett. Segítünk a választásban, leírunk minden fontosat az ekhóról, aminek sokan még a nevét is rosszul, echónak ismerik és írják, pedig az a visszhang.
2022. augusztus 9-én jelent meg az a kormányrendelet, ami vonzóbbá teszi a katások egyik menekülő útvonalát, ugyanis szeptembertől olcsóbbá és azonnal igénybe vehetővé válik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), ami alapján tavaly még 41 ezren adóztak. Az ekho nem minden katásnak lehetőség, mert csak meghatározott tevékenységre lehet választani.
Ide tartoznak például a filmes, tévés és színházi szakmák, vagy az újságíráshoz, könyvkiadáshoz köthető, továbbá a művészeti tevékenységek, valamint a hivatásos sportolói, edzői, sportmunkatársi tevékenység a törvényben felsorolt keretek között. Nekik összegyűjtöttünk minden információt, amit az ekhóról tudni érdemes.
Mi az ekho?
Az ekho, vagyis az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás egy kedvezményes adózási forma, amelyet csak meghatározott szakmákban tevékenykedők választhatnak. Az ekhót a 2005. évi CXX. törvény szabályozza.
Kik választhatják az ekhót?
Az ekho szabályai szerinti adózás azok számára elérhető, akik az alábbi tevékenységek valamelyikét űzik. A besorolás a FEOR, vagyis Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapján történik.
- telekommunikációs mérnök foglalkozásból (2123)
- akusztikus mérnök
- audiotechnikai mérnök
- hangmérnök
- televíziós műszaki adásrendező
- grafikus és multimédia-tervező (2136)
- nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból (2627)
- filmszövegfordító
- lírai művek fordítója
- műfordító
- prózai és drámai művek fordítója
- kulturális szervező foglalkozásból (2714)
- producer (kulturális)
- produkciós menedzser (szórakoztatóipar)
- könyv- és lapkiadó szerkesztője (2715)
- újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő (2716)
- egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból (2719)
- művészeti tanácsadó
- zenei konzulens, tanácsadó
- író (újságíró nélkül) (2721)
- képzőművész (2722)
- iparművész, gyártmány- és ruhatervező (2723)
- zeneszerző, zenész, énekes (2724)
- rendező, operatőr (2725)
- színész, bábművész (2726)
- táncművész, koreográfus (2727)
- cirkuszi és hasonló előadóművész (2728)
- egyéb alkotó- és előadóművészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó) (2729)
- Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból (3122)
- Koncertfénytechnikus
- Koncert-színpadtechnikus
- Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból (3145)
- Filmstúdió-technikus
- Hangmester
- Hangrestaurációs technikus
- Hangstúdió-technikus
- Hangtechnikus
- Képtechnikus
- Rögzítéstechnikai technikus
- Stúdiótechnikus
- Videótechnikus
- Zenei technikus
- segédszínész, statiszta (3711)
- segédrendező (3712)
- díszletező, díszítő (3714)
- kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású (3715)
- egyéb művészeti és kulturális foglalkozású (3719)
- fodrász foglalkozásból (5211)
- színházi fodrász
- színházi parókakészítő
- kozmetikus foglalkozásból (5212)
- maszkmester
- sminkes
- sminkmester
- színházi kikészítő
- szabó, varró foglalkozásból (7212)
- jelmez- és alkalmiruha-készítő
- színházi varró
- kalapos, kesztyűs foglalkozásból (7213)
- színházi fejdíszkészítő
- cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból (7217)
- színházi cipész
Az ekho ezekben a foglalkozási körökben a jogosult magánszemélyeknek egy választási lehetőség. Erről írásban is nyilatkozni kell a munkáltatójuknak vagy megbízójuknak, mert az kifizetőként e nyilatkozat szerint vonja le és fizeti be az adót, köztük az ekhót.
Az egyéni vállalkozók eddig nem választhatták az ekho szerinti adózást, ha az adott tevékenységre az adóévben már a kata szerinti adózási módot választották. Az új, 297/2022. (VIII. 9.) kormányrendelet azonban ezt 2022-re feloldja, így a katából kieső vagy kilépő egyéni vállalkozók akár már szeptembertől ekhózhatnak. Ez a kedvezmény azonban csak erre az adóévre vonatkozik, jövőre visszaáll az eredeti szabály az akkor még katázó egyéni vállalkozóknak. Az egyéni vállalkozó vagy azzá váló katások másik lehetséges útja a folytatásra az átalányadózás, amire most szintén speciális belépési szabályok adnak módot szeptembertől.
A sportolók, szakedzők, sportszervezők is kedvezményezettek
A fentieken túl csak bizonyos képesítési feltételekkel választhatják az ekhót a 2717-es FEOR-számú foglalkozást űzők. Közéjük tartoznak a
- szakképzett edzők,
- sportszervezők, -irányítók,
ha rendelkeznek a szükséges képesítéssel, szakképzettséggel.
Emellett ekhózhat a
- hivatásos sportoló,
- sportmunkatárs,
- valamint egyes sportszakemberek,
ha sportszervezetnél vagy sportszövetségnél jogviszony alapján lát el sporttevékenységgel kapcsolatos feladatot, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősülnek.
Lehetnek emellett sportszövetség vagy sportszervezet főállású munkavállalói, ha rendelkeznek a szükséges szakképzettséggel. Dolgozhatnak továbbá nemzetközi sportszövetségnek is, ha a szövetséget Magyarországon a sportról szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba vették.
Milyen feltételei vannak még az ekhónak?
A végzett tevékenység, illetve az ahhoz esetlegesen szükséges végzettség mellett az is feltétele az ekhónak, hogy az adóalanynak legyen olyan jövedelme, ami után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ilyen jövedelem származhat
- munkaviszonyból,
- egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivétből,
- társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértékéből,
- egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenértékből. Ez utóbbi nemcsak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető.
A nyugdíjasokra ez a jövedelmi-adózási feltétel nem vonatkozik, ők a nyugdíjuk alapján már eleve ekhózhatnak, ráadásul a többieknél kedvezményesebben.
Az ekhónak tehát az a lényege, hogy valaki már leadózik egy bevételi szintig a normál szabályok szerint (a munkavállaló például a minimálbér összegéig), és az azon felül kapott jövedelmét adózhatja ekhósan.
Mekkora az összeghatár?
Az ekhósan adózó jövedelem nem korlátlan, csak meghatározott összeghatárig lehet ebben a formában megoldani az adózást. Ha a magánszemély az adóévben legalább a havi minimálbért elérő jövedelemnek a tizenkétszeresét szerzi (praktikusan havonta megkapja a minimálbért), és azután általánosan adózik, akkor 60 millió forintig jó az ekho.
A sportos ekhósok ezt sokszorosan túlléphetik:
- ha a magánszemély hivatásos sportoló, akkor az évi összeghatár 500 millió forint,
- ha a magánszemély valamelyik országos szakszövetségnél, első osztályú sportszervezet edzője vagy szövetségi kapitány, akkor évi 250 millió forint a határ,
- ha a magánszemély nemzetközi sportszövetség munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalója, akkor is évi 250 millió forint a felső határ. Ebben az esetben a minimálbér összegének erejéig az általános szabályok szerint teljesíteni kell az adókötelezettséget.
Ha a bevétel kevesebb, mint az éves minimálbér, akkor a bevételi összeghatár a 60 millió (vagy 250 millió) forint olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel. Fontos továbbá, hogy nem nyilatkozhat az adóévben ekho választásáról az a magánszemély, aki a fenti összeghatárt már elérte.
Nyugdíjas magánszemély számára az összeghatár évi 60 millió forint.
Ha a magánszemély áfa fizetésére kötelezett, a bevételi összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.
Ha a magánszemély munkavállalóként választja az ekhót, akkor a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részre veheti csak figyelembe a munkavállalója ekhós nyilatkozatát. Ez a szabály nem vonatkozik a nyugdíjas magánszemélyre.
Mennyit kell fizetni?
Az ekho eddig is kedvezőbb volt, mint az általános adózási szabályok, a 297/2022. (VIII. 9.) számú kormányrendelet azonban ezt 2022. szeptember 1-től még vonzóbbá tette, főként az ekhósokat foglalkoztató munkáltatók és megbízók számára. Akkortól ugyanis utóbbiakat nem terheli az eddig 13 százalékos kifizetői ekho. Nekik tehát jelentősen kevesebbe kerülnek az ekhós dolgozók vagy megbízottak.
Egy ekhósan foglalkoztatott számára a fizetendő adók az alábbiak szerint alakulnak:
- meg kell fizetni az általános közterheket a minimálbér összegéig
- ez alapján 15 százalék személyi jövedelemadót (szja) és
- 18,5 százalék társadalombiztosítási (tb) járulékot kell fizetni.
- a minimálbéren felüli összegre 15 százalék az ekho.
A magánszemélyt terhelő 15 százalékos ekhónak a 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak, 5,5 százaléka pedig tb járuléknak minősül (utóbbit a nyugdíjasoknak nem kell megfizetni, tehát nekik 9,5 százalék az ekho).
A 2022-ben érvényes, 200 ezer forintos minimálbérrel számolva az szja összege 30 ezer, a tb járulék pedig 37 ezer forintra jön ki. A 200 ezer forint feletti összegre kell fizetni 15 százalék ekhót, ami a nyugdíjasok és EGT-államban biztosított személyek esetén ennél alacsonyabb, 9,5 százalék.
Emellett a munkáltatónak kell befizetnie a szociális hozzájárulási adót, ami 13 százalék. Az ugyanekkora mértékű, szintén 13 százalékos kifizetői ekhót mostantól nem kell befizetnie a munkáltatónak vagy megbízónak.
Nézzünk meg egy példát!
Havi bruttó 500 ezer forint jövedelemnek a Bank360.hu bérkalkulátorával számolva az általános adózás szerint 332 500 forint a nettó bére, ha nem veszünk figyelembe semmilyen egyéb kedvezményt. A munkavállalónak összesen 167 500 forint adót kell fizetnie, a munkáltatónak pedig 565 ezer forintba kerül a munkaviszony, amiből 65 ezer forint a szocho.
Ha ugyanekkora bruttó jövedelemmel, de ekhos foglalkoztatással számolunk, akkor a munkavállalónak 200 ezer forintig 67 ezer forint adót kell fizetnie, a fennmaradó összegre pedig 45 ezer forintot, így összesen 112 ezer forint adót fizet, az általános adózás szerinti 167 500 forinthoz képest. A nettó bér így 388 ezer forint. Az ekhóval tehát 55 500 forintot nyer, ami a havi bruttó jövedelmének több mint 10 százaléka.
A munkáltatónak ezen felül 26 ezer forint szochót kell fizetni, az ekhót pedig az új szabályok alapján nem.
Emellett az ekhot akkor sem kellett kifizetnie eddig a munkáltatónak, ha
- az ekho alapjául szolgáló bevételt EGT-államban biztosított személynek fizeti ki,
- a hivatásos sportolónak az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után, valamint
- a nemzetközi sportszövetség munkavállalójának és a saját jogú nyugdíjasnak az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.
Fontos, hogy a bevétel szerzője úgy is dönthet, hogy az ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalja. Erről még a bevétel megszerzése előtt nyilatkoznia kell.
Az ekhózás hátrányai
A kedvezőbb adózás vonzó lehet a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt, ez azonban azt is jelenti, hogy a pénzbeli egészségbiztosítás ellátások nem lesznek ugyanúgy érvényesek az ekhósokra, mint a teljes jövedelmük után hagyományosan adózókra (munkavállalókra). Olyannyira, hogy az ekho szerint adózott bevétel nem is vehető figyelembe ezeknél az ellátásoknál, ami érinti a táppénzt, a csedet, gyedet stb.
Munkavállalóként ez azt jelenti, hogy az ellátást csak a minimálbér után kapják meg, hiszen azután vannak befizetve az általános közterhek. A fennmaradó ekhós bevétel után nem vehetők igénybe az ellátások.
