Fogalomtár

 
  • Alapkamat

    Az irányadó kamat, amelyet időről időre határoz meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a makrogazdasági adatok figyelembevétele mellett. Ez az a ráta, amelyik hatással van a banki hitelek kamataira és a betéti kamatokra is. Minél alacsonyabb az alapkamat, annál alacsonyabb lehet a hiteled kamata is, mivel a pénzintézetek sokszor a BUBOR-hoz kötik a kölcsönöket, annak mértékét pedig az alapkamat határozza meg. A kamatfelár változását befolyásolhatja az is, hogy milyen adós vagy, így nem biztos, hogy egy rossz adós érezni fogja törlesztőjén az alapkamat esetleges csökkenését.

  • Bázispont

    A bázispont egy aritmetikai egység, amely segítségével könnyeben tudjuk értelmezni a százalékváltozásokat. A százalékpont századrésze, azaz 1 százalék 100 bázisponttal egyenértékű. Legtöbbször a pénzügyi eszközök értékének változását írják le bázispontokkal, továbbá segítségével könnyebben tudunk összehasonlítani több ilyen eszközt is kamatuk, értékük alapján. Tisztázó funkciója van, így felismerhetők a százalékok közti különbségek. Kétféleképpen értelmezhetjük például azt a hírt, hogy "3 százalékkal emelték az 5 százalékos kamatot", mert egyrészt ez jelenthet 8 százalékot és 5,15 százalékos kamatlábat is, míg, ha azt mondjuk, hogy 300 bázisponttal emelkedett a kamatláb, az egyértelműen 8 százalékot jelent. 

    A Magyar Nemzeti Bank havonta változtathatja például az alapkamatot és azokat a referenciaértékeket, amelyekhez a hitelek kamatozása is kötött. Változtatás esetén a jegybank szintén a bázispontok mozgatásával fejezi ki, hogyan változtatott az adott kamaton.

  • BUBOR

    Budapest Interbank Offered Rate, azaz Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb. A bankok kamatjegyzéseket adnak be egy másik kamatjegyző bank részére különböző futamidőkre, különböző devizákra. Ezen napi ajánlatok alapján az MNB a legmagasabb és legalacsonyabb értékek elhagyása után átlagolással határozza meg a BUBOR adott napi százalékos értékét, amelyet minden banki munkanapon 11 órakor publikál. A hitelintézetek a kölcsönöd kamatának megállapításakor ezt az értéket, és az erre még rátehető marzsot határozzák meg. Tehát ha azt látod, hogy a hitel kamata 1 éves Forint BUBOR + 3 százalék, a BUBOR mértéke pedig 0,29%, akkor kamat 3,29% lesz.

  • Büntetőkamat / Késedelmi kamat

    A büntetőkamat, vagy más néven késedelmi kamat késedelmes visszafizetés esetén felszámított büntető díj. Akkor kell büntetőkamatot, vagy más néven késedelmi kamatot fizetned, ha nem tudod időben befizetni a hiteled törlesztőrészletét és kicsúszol a szerződésben foglalt törlesztési határidőből. Az így létrejövő "hosszabb futamidő" miatt számít fel a bank ilyen díjat. A mértéke attól függ, mi szerepel a szerződésben, mekkora büntetőkamatot állapított meg a bank. A büntetőkamat minimuma a jegybanki alapkamat (a bejegyzés írásakor 0,90%), általában az alapkamat többszöröse. Késedelmi kamatot akkor is kell fizetned, ha amúgy a kölcsön kamatmentes. Arról, hogy milyen módon lehet számítani a késedelmi kamatot, törvény határoz, de a felek megegyezés szerint eltérhetnek a szerződés tartalmától, ám azt újabb szerződésbe kell foglalni. 

  • Fix kamatozás

    Egy kamatperióduson belül, ami alatt nem változik a kamat, fix kamatozással tudsz számolni. Minél hosszabb egy kamatperiódus, annál magasabb kamatra számíthatsz, ilyenkor a bank előre belekalkulálja az esetleges veszteségét is a kamatozásba.

  • Kamat

    A kamat annak az ára, hogy hitelhez juss. Ha egy bank pénzt ad neked kölcsön, fizetned kell a szolgáltatásért – amíg nálad a pénz, addig ő azt nem használhatja, nem fektetheti be, nem kamatoztathatja más, akár jövedelmezőbb módon. A kamatláb mutatja azt, hogy a hitelként felvett összeg hány százalékát teszi ki a fizetendő kamat. Rendszerint egy évre vonatkoztatják, így megtudhatjuk, hogy egy év alatt a kölcsön hány százalékát kell kamatként fizetni.

  • Kamatadó

    Azok a pénzügyi eszközök, amelyekből kamatjövedelmed származik, legtöbbször adókötelesek. Ezt az adót a köznyelv kamatadónak hívja, de hivatalosan ez is személyi jövedelemadó, melynek mértéke 15 százalék. Egyes konstrukciók, mint például a lakástakarék-pénztári megtakarítás hozama adómentes. A kamatadót vagy a kifizető (bank, pénzügyi intézmény) fizeti be az államkincstárba, vagy a magánszemély feladata ezt kiszámolni és bevallani.

  • Kamatfelár

    Egy kölcsön kamata két részből tevődik össze: az egyik a referenciakamat, amelyet nem a bank határoz meg, hanem a gazdaság teljesítménye alapján meghatározott mutatók, mint például az alapkamat, amelyet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa vizsgál meg és módosít időről időre. Ezekhez a bankoknak igazodniuk kell. A második összetevő pedig a referenciakamaton felül fizetendő kamat, amelynek nagysága az adósminősítésen múlik. Ez a kamatfelár, amely a bank megítélése szerint lehet magasabb vagy alacsonyabb: ha a hitelező úgy látja, hogy nem biztos a kölcsön visszafizetése, kockázatosabb kölcsönfelvevőként határoz meg, aki magasabb felárat fizet. A biztonságosabb ügyfelek - például a magas jövedelmű, jó törlesztési történettel rendelkezők - alacsonyabb kamatfelárat kaphatnak kölcsönfelvételkor. Azonban ha korábban már megcsúsztál a visszafizetéssel, vagy nem elég magas a jövedelmed, a bank megállapíthat magasabb kamatot is.

  • Kamatperiódus

    A hiteltermékek esetében kamatperiódusnak nevezzük azt az időszakot, amely alatt a kölcsönöd kamata nem változik. Ez számodra azt jelenti, hogy egy kamatperióduson belül fixált hitelkamattal tudsz számolni, nem kell ugyanis a törlesztőrészlet változó nagysága miatt aggódnod. Kamatperiódusokat hosszú futamidejű kölcsönöknél állapít meg a bank. A leggyakoribb periódusok három, öt vagy tíz évesek lehetnek. Egy-egy ilyen periódus lejáratakor a bank felülvizsgálja a kamatfelárat és újabbat állapíthat meg a makrogazdasági teljesítmény fényében. Minél rövidebb egy kamatperiódus, annál alacsonyabb kamatlábra számíthatsz, itt ugyanis a banknak nem kell belekalkulálnia az esetleges árfolyamváltozásból fakadó veszteség elkerülését. A kamatperiódus hosszúsága változtatható, amelyről te és a bank közösen dönthettek, majd az új feltételeket egy új szerződésben fektetitek le. A teljes futamidőre fixált kamatozású hiteleknél nincsenek kamatperiódusok, hanem végig azonos kamatszint alapján fizeted a törlesztőt.

  • Referenciakamat

    Azt a kamatlábat nevezzük referenciakamatnak, amelyhez más kamatoknak kell igazodniuk, például a hitel- vagy a betéti kamatoknak. Magyarországon ilyen kamat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa által meghatározott alapkamat, amely irányadó ráta más bankközi kamatok, például a BUBOR számára. A hitelkamatok mértékét szintén nagyban befolyásolhatja a referenciakamat. Ez azt jelenti, hogy ha az alapkamat elkezd nőni, a hitel és betéti kamatok is növekedésnek indulnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a lakáshiteled törlesztőrészlete nőni fog. Ha az alapkamat 1 százalékpontot emelkedik, az nagyjából 7-8 százalékkal emeli meg a forinthiteles törlesztőrészleteid nagyságát. Ugyanez fordítva is igaz: ha csökken az alapkamat, a törlesztőrészleteid is alacsonyabbak lesznek. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet alapján látható, hogy a hitelek nagyon olcsóak a korábbi évekhez képest. Mivel az alapkamat egyszer emelkedésnek indul, arra lehet számítani, hogy az olcsóság helyét folyamatosan veszik át a drágább kamatok. 

  • Változó kamatozás

    Legtöbb esetben, a nem fix kamatozású hitelnél változó kamatozással számolhatsz a hitelfelvétel során. Ez azt jelenti, hogy több éves futamidőnél előre nem látható méreteket ölthet a kamat, amit már nehéz lehet kifizetned. A bankok a jogszabályi feltételeknek és a szerződéseteknek megfelelően a pénz- és devizapiaci változásokat követve változtathatják meg a kamatot.