Fogalomtár

  • Alapbiztosítás

    Az alapbiztosítás egy biztosítási alapszerződés, amelyet a legfontosabb és leggyakoribb kockázatokra kötnek, és amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők. Az alapbiztosítás vonatkozhat lakásra, autóra, de lehet életbiztosítás is.

  • Biztosításfedezeti limit

    Bizonyos hitelkonstrukciókban fedezetként vagy pótfedezetként a hiteligénylő ügyfél nevére életbiztosítást kötnek, vagy a már meglévő biztosítás kedvezményezettjének a hitelező pénzintézetet jegyzik be arra az időszakra, amíg tart a futamidő. Ennek a biztosítási összegnek a bankok által az adott ügyletben elvárható, fedezetként elismerhető minimuma a biztosításfedezeti limit.

  • Díjhalasztás

    A díjhalasztás azt jelenti, hogy a biztosítóval kötött írásos megegyezés alapján elhalaszthatod a biztosítási díj befizetését. A biztosítás az elhalasztás időtartama alatt is érvényes, tehát a biztosító kockázatviselése nem szünetel.

  • Díjmentesítés

    Biztosítások esetén díjmentesítés akkor történik, amikor bekövetkezik egy bizonyos biztosítási esemény. Ilyenkor a szerződés csökkentett összeggel marad érvényben, a többi biztosítási eseményre az eredetileg meghatározott lejárati időpontjáig. A kiegészítő biztosítások ebben az esetben megszűnnek.

  • Életbiztosítás

    Alapvetően két életbiztosítási típust különböztetünk meg egymástól: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezt a két típust ötvözhetjük is, ez az úgynevezett vegyes biztosítás, ahol a biztosítási esemény lehet a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy a biztosítási időtartam alatti halála.

  • Hitelbiztosítás

    A köznyelvben a hitelbiztosítás kifejezést gyakran használják a hitelfedezeti biztosításra, de a két fogalom nem ugyanazt jelenti. A hitelbiztosítás a kereskedelemben és az üzleti életben használt fogalom, amely akkor válik fontossá, ha egy vevő nem teljesíti a szerződésben foglaltak szerint a fizetési kötelezettségét. Célja, hogy csökkentse a belföldi és export áruszállításból adódó kereskedelmi kockázatot. Hitelbiztosítás csak a teljes forgalomra, illetve ügyfélkörre köthető.

  • Hitelfedezeti biztosítás

    A hitel mellé kötött hitelfedezeti biztosítás olyan váratlan eseményekre nyújt védelmet, amelyek minden családban előfordulhatnak egy hitel futamideje alatt – ilyen lehet egy hosszabb betegség, vagy a munkahely elvesztése. Fizetésképtelenség esetén a szerződésben szereplő esetekben a biztosító a kártalanítja a hitelt nyújtó pénzintézetet. A biztosítást minden esetben annál a banknál tudod megkötni, ahol a hitelt is igényelted. Fontos, hogy a lejárt tartozásra a hitelfedezeti biztosítás nem vonatkozik.
     

    A hitelfedezeti biztosítás a következő nem várt esetekben nyújt segítséget:
     

    • haláleset: ebben a helyzetben a biztosító kifizeti a banknak a biztosítási esemény időpontjában fennálló tartozást. Ez magában foglalja a nem lejárt tőketartozást, az ügyleti kamatot és a kezelési költséget is.
    • keresőképtelenség: a biztosító ebben az esetben a keresőképtelenség időszakára vonatkozó törlesztőrészleteket a banknak. Keresőképtelenség és rokkantság esetén eltérőek lehetnek a feltételek, ha balesetet szenvedtél és az okozza a keresőképtelen állapotot. Rokkantság esetén azt is figyelembe veszi a biztosító, hogy hány százalékos rokkantságot állapítottak meg az orvosok.
    • munkanélküliség: ha már hosszabb ideje nincs munkaviszonyod, és regisztráltad magad a Munkaügyi Központban álláskeresőként, akkor a biztosítás meghatározott ideig fedezi a törlesztőrészletet.
    • kritikus betegség fedezet: néhány hitelintézetnél kritikus betegség kialakulása esetén is fedezetet nyújt a biztosító – ilyen körülmény lehet például egy rosszindulatú daganat kialakulása. Ha a futamidő alatt olyan betegségben szenvedsz, ami akár az életedbe is kerülhet, a biztosító kifizeti a szerződésben szereplő összeget.


    Egyes hitelek esetén a bank ki is kötheti, hogy a felvételhez biztosítást köss: egy bizonyos életkor felett, vagy egykeresős családnál, esetleg adóstárs híján hitelfedezeti biztosításra lehet szükséged. A hitelfedezeti biztosítás igénybevételével nőni fog a havi törlesztőrészlet, általában a mindenkor esedékes havi törlesztő bizonyos százalékát kell kifizetned.
     

    Ha szeretnéd bebiztosítani a hiteled, a kölcsönt nyújtó banknál érdeklődj a biztosítási ajánlatokról.

  • Járadékbiztosítás

    A járadékbiztosításnak a lényege, hogy a befizetett pénzösszegért cserébe egy meghatározott időre szóló járadékot kap. Ennek a biztosítási típusnak több alfajtáját különböztetjük meg, ez lehet határozott tartamú járadékbiztosítás, valamint élethosszig tartó járadékbiztosítás.

  • Járadékopció

    Életbiztosításnál, a biztosított vagy annak a kedvezményezettje nem egyszeri kifizetésben részesül, hanem egy meghatározott időszakban, vagy halálig tartó rendszeres járadékra lesz jogosult.

  • Jelzáloghitel fedezeti biztosítás

    Jelzáloghitel-szerződés esetén a hitelfedezeti biztosítás kiterjed a kieső jövedelem biztosítására, valamint az életbiztosításra. Kieső jövedelem biztosítása esetén, ahogy az elnevezés is utal rá, a biztosító kiegészítheti a jövedelmed olyan esetekben, amikor betegség vagy egyéb ok miatt hosszabb ideig nem tudsz dolgozni. A biztosító ebben az esetben addig is fizethet, amíg újra fizetőképes nem leszel. A jelzálogkölcsön mellé kötött életbiztosítás esetén, ha haláleset következik be, a biztosító kifizeti a hitelező banknak a szerződésben szereplő jelzálogkölcsönt.

    Ha szeretnéd bebiztosítani a jelzáloghiteled, a kölcsönt nyújtó banknál érdeklődj a biztosítási ajánlatokról.

  • Kockázati díj

    A kockázati díj része a biztosítási díjnak; ebből finanszírozza a biztosító a biztosított számára járó szolgáltatásokat. A bruttó biztosítási díj a kockázati díj és a vállalkozói díj összegéből tevődik össze.

  • Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

    A hatályos jogszabályok alapján kétféle autóbiztosítást lehet (és kell) kötni: kötelező gépjármű felelősségbiztosítást és/vagy cascot. A különbség a két biztosítási forma között a következőképpen írható le:  a kötelező biztosítás - ahogy az nevéből is kikövetkeztethető - minden járműre kötelezően meg kell kötni. A kötelező felelősségbiztosítás annyiban különbözik a cascotól, hogy míg az utóbbit saját autónk védelmére köthetjük önként, a kötelező biztosítást muszáj megkötni, és akkor lép életbe, amikor mi okozunk kárt valakinek. Ekkor a kár összegét a biztosító fizeti meg. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál nincsenek módozatok, csak egy fajtát köthetünk, míg casconál akár külön alkatrészre is köthetünk biztosítást.

  • Lakásbiztosítás

    Lakáskölcsön igénylésénél alapfeltétel, hogy a hitel fedezetét adó ingatlanra vonatkozólag vagyonbiztosítás legyen kötve. Ahogy a hitel kiválasztásánál, a biztosítók ajánlatainak mérlegelésénél is érdemes összevetni több intézet konstrukcióit, hogy a legjobb döntést hozhasd meg. Fontos, hogy a biztosítási összeg érje el legalább az ingatlan hitelbiztosítéki értékének a 100 százalékát.

  • Nyugdíjbiztosítás

    A nyugdíjbiztosításnak két típusát különböztetjük meg, a hagyományos életbiztosítást és a befektetési egységekhez kötött (úgy nevezett unit-linked) életbiztosítást. A hagyományos életbiztosításnál a biztosító határozza meg, hogy mibe fekteti az általad befizetett megtakarítást. Erre a típusra a biztosítók fix hozamot garantálnak, amelyet mindenképpen megkapsz, ha lejár a biztosítás. A unit-linked életbiztosításnál pedig te döntheted el, hogy milyen típusú és kockázati szintű befektetést szeretnél, így csak a döntéseiden és az alapkezelő ügyességén múlik, hogy mennyivel tudod kamatoztatni a pénzed. A unit-linked biztosítások bizonytalanabbak, ezen egy kevésbé jó döntéssel akár bukhatunk is.