Szigorodó hitelfeltételek és a növekvő kamatfelárak – ez vár az ügyfelekre a következő félévben a bankárok körében végzett felmérés szerint. A lakossági kölcsönökben már csökkenést várnak a bankok.
A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB első negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2022. április 1. és 20. között válaszoltak.
A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett „nettó változás mutatót” használja az MNB. Ezt úgy jön ki, hogy a változást (szigorítást, növekedést, erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonják az ellenkező előjelű változást (enyhítést, csökkenést, gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
A bankok a versenyhelyzet és kedvező likviditási helyzetük miatt összességében nem változtattak a lakáshitelek feltételein az első negyedévben, amely a következő fél évben is változatlan maradhat. (Ez nem azt jelenti, hogy nem emelték a lakáshitelek kamatait, de a kölcsönök egyéb feltételein összességében nem szigorítottak.) A részfeltételek tekintetében az emelkedő forrásköltségek banki kamatokba történő késleltetett begyűrűzése miatt az intézmények közel fele a felárak mérséklődését jelezte, ugyanakkor a második és harmadik negyedévre már hasonló arányuk irányozott elő emelkedést a felárban.
A megkérdezett intézmények nettó értelemben vett 60 százaléka élénkülő keresletről számolt be a lakáshitelek iránt 2022 első negyedévében, amiben a Zöld Otthon Program keretében kínált zöld hitelek iránti kereslet növekedése is szerepet játszott. Ugyanakkor a második és harmadik negyedévben már nettó 55 százalékuk visszaesést vár a hitelkeresletben.
A fogyasztási hitelek (ezek közé tartoznak a személyi kölcsönök) feltételein a bankok nettó értelemben vett 10 százaléka szigorított az első negyedévben, és a válaszadók nettó értelemben vett 45 százaléka 2022 második és harmadik negyedévére előre tekintve is szigorítást irányozott elő. A fogyasztási hitelek iránt változatlan keresletről számoltak be a bankok, a következő fél évre előre tekintve azonban már visszaeső kereslettel számolnak.
A felmérésre adott válaszok alapján 2022 első negyedévében a bankok összességében nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken, azonban az év második és harmadik negyedévében a bankok nettó 25 százaléka szigorítani tervez azokon.
A hitelezési vezetők a hitelfeltételek várható szigorítását, amely elsősorban a felárak növekedését és az adósok szerződéses kötelezettségvállalásainak szigorodását (magasabb önerő és fedezeti előírások) jelentik, a bizonytalanná váló gazdasági kilátásokkal és iparágspecifikus problémákkal indokolták. A negyedév során az általános kamatszínvonal emelkedésének hitelkeresletet mérséklő hatását ellensúlyozta a vállalatok megnövekvő készletfinanszírozási szükséglete, így összességében változatlan maradt a vállalati hitelek iránti kereslet. A következő fél évben azonban a kamatok emelkedéséből fakadóan a kis- és mikrovállalkozások és a hosszú lejáratú hitelek esetében a kereslet csökkenésére számít a válaszadók 14, illetve 17 százaléka.
Az üzleti célú ingatlanhitelek feltételein a bankok nettó értelemben vett 36 százaléka már az év első negyedévében is szigorított az iparágspecifikus problémák és a csökkenő kockázati tolerancia következtében. Előre tekintve a bankok nettó 29 százaléka helyezett kilátásba további szigorításokat.
Az újlakásépítési projektek esetében a válaszadók nettó 65 százaléka tervez szigorítani a szektort érintő kockázatok (emelkedő finanszírozási és kivitelezési költségek, áfakedvezmény és egyes otthonteremtési támogatások kifutása) hatására. Az első negyedévben a logisztikai központok kivételével valamennyi üzleti célú ingatlan finanszírozása iránt csökkenő keresletet tapasztalt a válaszadók 40 százaléka, ami a banki várakozások szerint a következő fél évben is folytatódhat minden kategóriát érintve.
