A magyarok közel kétharmada vesz igénybe fizetős magánegészségügyi szolgáltatást, többségüknek még nincs magán egészségbiztosítása – derül ki az EY 1000 fő bevonásával készült reprezentatív kutatásából. Idehaza leginkább a kórházi ellátás miatt aggódnak az emberek, ezért egy alap biztosítási csomagért akár havi 6 000 forintot is kifizetnének.
Az elmúlt két évben kiemelkedő mértékben, közel 20 százalékkal (44-ről 63-ra) bővült a magánegészségügyi szolgáltatást is igénybe vevők magyarok aránya, ami egyértelműen a pandémia hatásának tudható be. Az aktív dolgozók fele választott ilyen jellegű szolgáltatást. Leggyakrabban a 18-29 év közötti fiatalok (58%), legritkábban pedig az 50 év felettiek (43%) keresnek fel orvost az állami ellátáson kívül.
A válaszadók elsősorban a gyorsasággal, kölcsönös bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolattal és minőségi környezettel azonosítják a magánegészségügyet. Mivel egyre többen vesznek igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, ez új szereplők megjelenését és a szolgáltatók versenyének erősödését hozza magával. Az EY kutatása szerint az emberek elsősorban a gyors és egyszerű kapcsolatfelvételt, a vizsgálati eredmények szinte azonnali elérhetőségét várják el tőlük..
A fokozódó igény ellenére a magyarok mindössze töredékének (12%) van magán egészségbiztosítása. Ehhez legjellemzőbben továbbra is a munkáltatók által kötött szerződéseken keresztül jutnak hozzá az emberek (50%). A felmérés szerint itthon annak ellenére a lakásbiztosítás (60%) a legelterjedtebb, hogy az otthonukat érintő káreset miatt jóval kevésbé aggódnak a válaszadók (30%), mint a betegségek miatt. Ennek megfelelően a magyarok félelmei és azok biztosítottsága közötti eltérés az egészségbiztosítás esetében a legmagasabb (-49%), ezt követi a munkanélküliség elleni (-25%) és a nyugdíjbiztosítás (-20%).
A lakosság több mint egyharmada nyitott lenne arra, hogy magán egészségbiztosítást kössön. Egy szakorvosi és laborvizsgálatot tartalmazó alapcsomagért 38 százalék legalább havi 6 ezer forintot kifizetne, míg egy átfogóbb, kórházi ellátást is tartalmazó csomagért a válaszadók negyede (27%) akár 10 ezer forint feletti összeget is elköltene havonta.
A magánbiztosítástól a megkérdezettek elsősorban azt várják el, hogy néhány napon belül kapjanak vizsgálati időpontot (57%), és több helyszínen éjjel-nappal orvosi ügyelet (35%) álljon a rendelkezésükre. A kedvező biztosítási díjak (34%) iránti igény csak ezután következik.
Leginkább a fiatalabb korosztály nyitott a magánegészségügyi szolgáltatásokra. Ez a generáció jellemzően más jellegű személybiztosítást nem köt, így egy jól kialakított magán egészségbiztosítási termékkel egy új célcsoportot érhetnek el a biztosítók.
A válaszadók úgy vélik, egy magán egészségbiztosítás elsősorban (24%) arra szolgál, hogy fedezze a biztosított egészségügyi ellátásának költségeit, valamint a magánszolgáltatásokat ingyenesen vehesse igénybe (21%). Számos válaszadó eközben helytelenül azt feltételezi, hogy akiknek van magánbiztosítása, azok állami ellátásban is gyorsabban részesülnek (9%), illetve nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük (5%).
Az EY kutatása ugyan csak a magán egészségbiztosítás iránti fogékonyságot vizsgálta, de az erre áldozni hajlandók számára nyitva álló lehetőség az egészségpénztári tagság is. Erre akár az egészségbiztosítás mellett is érdemes áldozni, ugyanis többnyire olyan egészségügyi, egészségmegőrzési kiadásokra lehet igénybe venni, amire a az egészségbiztosítást nem. Az egészségpénztár előnye, hogy kis összeggel is megvalósítható, széles körű, azonnali felhasználási lehetőséget nyújt, és még adókedvezményt is kaphatunk rá. Ráadásul az önsegélyező szolgáltatásaival akár a lakáshitelünk törlesztésére is fordíthatjuk a befizetésünket.
