Nagyon megnőtt a lakosság hiteléhsége 2024 első hónapjaiban, a bankok hatalmas növekedést érték el a lakáshitelekben és a személyi kölcsönökben is. Az új jelzáloghiteleknél az átlagos hiteldíj jóval a januártól élő THM-plafon alatt volt.
Az MNB hitelezési felmérésének adatai szerint a háztartások hitelállománya 2024 első negyedévében mintegy 115 milliárd forinttal nőtt az új folyósítások és törlesztések eredményeként. Ezzel a lakosság hitelállományának éves növekedési üteme 4,2 százalékra gyorsult. Ez az MNB szerint európai uniós összehasonlításban az első harmadban helyezkedik el, és a visegrádi régió országaiban megfigyelt átlagos növekedési ütemmel összhangban van, hiszen az 4,0 százalék.
Minden lakossági hitelt visznek
A lakossági új hitelszerződések együttes összege az első negyedévben 552 milliárd forintot tett ki, ami hatalmas, 71 százalékos növekedés az előző év azonos időszakának nagyon alacsony hitelezéséhez képest. A bővülést elsősorban a lakáshitelek és a babaváró hitelek rendre 130 és 60 százalékos éves megugrásának volt köszönhető. (A babaváró hitelek 2023 első negyedévi nagyon alacsony értékében meghatározó szerepet játszott, hogy 2022. decemberben kiemelkedő volt az igénylés, mivel sokan attól tartottak, hogy nem hosszabbítja meg a kormány ezt a családtámogatási konstrukciót.)
A lakossági hitelekben a személyi kölcsönöknél is 48 százalékos növekedés volt, holott itt nem zuhant be a kereslet 2023-ban, tehát a bővülés nem a gödör aljához képest történt.
Az első negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések száma kevésbé, 45 százalékkal emelkedett, mint a folyósított összegé. Ebből az következik, hogy a lakáshitelezést az egy évvel azelőttinél nagyobb hitelösszegek jobban támogatták. Míg 2023 márciusában 9,6 millió forint volt a lakáshitelek átlagos szerződéses összege, 2024. márciusban már 16,5 millió forint. Az MNB szerint ehhez hozzájárult a januártól indult CSOK Plusz programban felvehető megemelt maximális hitelösszeg is.
Bőven THM-plafon alatt a lakáskölcsönök
2024 márciusában a bankok átlagosan 6,5 százalékos kamattal (6,7 százalékos THM-mel) nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket. Az állami kamattámogatásokat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az ügyfelek által fizetendő átlagos kamat 5,5 százalékot tett ki az első negyedév végén.
2024 első negyedévében az államilag kamattámogatott hitelek aránya az újonnan szerződött lakáshiteleken belül 24 százalékos volt. A 2024 első három hónapjában a bankok a piaci alapú lakáshiteleik 47, 83 és 91 százalékát szerződték a 7,3 százalékos önkéntes THM-plafon alatti teljes hitelköltséggel. Az MNB szerint az önkéntes kamatplafon fenntarthatósága szempontjából "kihívást jelenthet", ha a hitelek árazását meghatározó hosszú lejáratú bankközi referenciakamatok elmúlt hónapokban látott emelkedése fennmarad.
A hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2024 első negyedévében a hitelintézetek összességében nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, míg a fogyasztási hitelek feltételein a bankok 18 százaléka lazított. Az első negyedév során a válaszadó bankok mind a lakáscélú hitelek, mind a fogyasztási hitelek iránt a kereslet élénkülését tapasztalták. Ennek további erősödésére számít a bankok fele.
A vállalatok óvatosak
A bankok vállalati hitelállománya 246 milliárd forinttal mérséklődött 2024 első negyedéve során. A vállalati hitelállomány éves növekedése ezzel 2,5 százalékot tett ki, ami a nemzetközi trendeknek megfelelő lassulást jelent. Az éves bővülés mértéke előzetes adatok alapján a kkv és nagyvállalati szektorban is hasonlóan alakult. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a tizedik legmagasabb, és illeszkedik a visegrádi országokban megfigyelt átlagos növekedési ütemhez (2,6 százalék).
2024 első negyedévében az új vállalati hitelek összege elmaradt az előző év azonos időszakának szintjétől. A támogatott vállalati hitelek aránya az első negyedévben a megelőző negyedévhez képest 9 százalékkal növekedve 36 százalékot tett ki az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül, azonban a tavalyi év első felében látott 44 százalékos részaránytól elmaradt.
Az első negyedévben a kkv-nak nyújtott támogatott hitelek aránya 1 százalékponttal csökkenve 39 százalékot tett ki, míg 2023 első felében még 55 százalékot ért el. A piaci alapon kötött vállalati hitelszerződések átlagos kamata összességében követte a kamatkörnyezet javulását a negyedév során. Ezzel az újonnan szerződött, éven belül változó kamatozású, jelentős részben piaci alapon kötött vállalati forinthitelek átlagos kamatszintje a kisösszegű hitelek esetében 11,5 százalék, míg a nagyösszegű hitelek esetében 9,2 százalék volt 2024. első negyedévében.
Az MNB hitelezési felmérésében részt vevő bankok 2024 első negyedévében összességében változatlanul hagyták a vállalati hiteleik feltételeit, melyen a következő fél évben sem terveznek változtatni. A pénzintézetek negyede tapasztalta a hitelkereslet visszaesését a vállalatok körében, ami főként a forinthiteleket és a hosszú lejáratú hiteleket érintette. A bankok szűk köre válaszolta csak azt, hogy a rövid lejáratú hitelek iránt nőtt a kereslet. 2024 második és harmadik negyedévében azonban már a pénzintézetek 14 százaléka összességében élénkülő hitelkeresletet vár, ugyanakkor a hosszú lejáratú hitelek kapcsán nem látszik fordulat, a bankok 7 százaléka számít visszaeső keresletre.
