Virágnyelven megfogalmazva ugyan, de súlyos következményekre figyelmeztet a bankszövetség a most bevezetett vállalati kamatstop miatt. A bankok szerint ennek komoly hatása lehet a cégeknek újonnan nyújtott hiteleire is.

A kormány október 22-én bejelentett döntése alapján a szerdán megjelent rendeletében november 15-től a változó kamatozású, nem támogatott vállalati hitelekre is kamatstopot vezetett be. Ez alapján a jogszabályok szerint kis- és középvállalkozásoknak számító gazdasági szervezetek ilyen kölcsöneinél a kamatfordulókor alkalmazható referenciakamat nem lehet magasabb annak június 28-i értékénél. Ezt az intézkedést azokra a kölcsönökre is alkalmazni kell, amelyeknek június 28. óta volt vagy november 15-ig még lesz kamatfordulója.

(A vállalati kamatstop részleteiről itt lehet olvasni.)

A Magyar Bankszövetség a hatályba lépett vállalati kamatstopra reagálva sajtóközleményt adott ki, amelyben ugyan alaposan becsomagolva, és virágnyelven fogalmazva, de azért mégis nagyon súlyos következményekre figyelmeztet. 

A Magyarországon működő hitelintézeteket tömörítő szervezet szerint a kis- és középvállalkozások hiteleire vonatkozó kamatstop tovább torzítja a piaci viszonyokat, megkérdőjelezi a magánjogi szerződések jogi kötőerejét. A kamatstopot a jelenlegi formájában nem tartják sem arányosnak, se célirányosnak. 

A banki terhek ilyen magas szintje és a szerződéses viszonyokba való utólagos beavatkozás okozta bizonytalanság mostanra elérte azt a kritikus szintet, aminek nem lehet más eredménye, mint a lakossági és vállalati hitelezési aktivitás jelentős visszaesése - állítja a bankszövetség.

A vállalati hitelezésre a kamatstopnak súlyosabb hatása lehet, mint a lakossági jelzáloghitelek rendszerében egyébként hasonló kamatstopjának. Míg ugyanis az új lakossági hiteleknél mára általánossá váltak a végig fix kamatú vagy hosszabb, 5 10 éves kamatperiódusú kölcsönök, addig a nem támogatott vállalati hitelezésben továbbra is gyakorlat a referenciakamathoz kötött, viszonylag rövid kamatperiódusú, tehát gyakran változó kamatú kölcsönök nyújtása.

A bankok a lakossági kamatstopnál megtapasztalhatták, hogy egy ilyen intézkedés annak ellenére is eltarthat akár másfél évig is, hogy eredetileg csak fél évre hirdették meg. Így hiába tudják, hogy a vállalati kamatstop június végéig szól, egyáltalában nem lehetnek biztosak ebben. 

Sokkal kedvezőbb kamatkörnyezetre jövő júniusra sem számíthatnak se a bankok, se a vállalkozások, így minden további nélkül elképzelhető, hogy a kamatstop ezekre a hitelekre valamilyen módon ezt követően is fennmarad, hasonlóan ahhoz, ahogyan eddig a lakossági jelzáloghiteleknél történt.

Márpedig a kamatstop kitolásának lehetőségét nem ok nélkül feltételezve most a bankoknak úgy kellene a kis- és középvállalatoknak változó kamatozású, rövidebb kamatperiódusú új hiteleket nyújtaniuk, hogy azoknál a majdani kamatfordulókor esetleg nem érvényesíthetik a magasabb referenciakamatot.

A Bankszövetség közleményében azt hangsúlyozza: a bankoknak alapvető érdeke, hogy ügyfeleik -  legyenek magánszemélyek vagy vállalkozások –  fizetőképessége fennmaradjon, teljesíteni tudják szerződéses kötelezettségeiket, fejlődni tudjanak. A szövetség szerint a kkv hitelezés alappillérei a koronavírus időszakában a Széchenyi Kártya Program termékei voltak, melyek jelentősen hozzájárultak az ide sorolható cégek likviditási és beruházási igényének teljesítéséhez. A bankszövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeknek termékeknek a “magasabb kamatkörnyezethez való igazítása” a jelen időszakban is meghatározó segítséget jelentene a vállalkozóknak. (A régi és új Széchenyi Hiteleknek a jelentős része végig fix kamatozású, tehát ebben az esetben a bankszövetség nyilvánvalóan nem ezekre gondol.)