Élénkült a lakáspiaci forgalom 2024 harmadik negyedévében, különösen a fővárosban és a nagyobb városokban, amiben a CSOK Plusznak is nagy szerepe volt - áll a Magyar Nemzeti Bank Lakáspiaci jelentésében. Jövőre a lakáspiacra érkező célzott források miatt további bővülést vár a jegybank, a fiatalokra szabott 5 százalékos lakáshitelnek azonban csak mérsékelt lesz az ingatlanpiaci hatása.
2024-ben a hosszú távú átlag közelébe tért vissza a lakáspiaci tranzakciók száma, és a lakáshitelezés is érdemben bővült, ami részben a megemelt hitelösszeggel elérhető CSOK Plusznak köszönhető. A bővülésben szerepe volt emellett az infláció és a hitelkamatok csökkenésének, a fokozatosan helyreálló fogyasztói bizalomnak, a reálbérek újbóli növekedésének, emellett a 2023-ban elhalasztott tranzakciók is elkezdtek megvalósulni.
2024 harmadik negyedévében a lakáspiaci forgalom országos átlagban 16 százalékkal, Budapesten pedig 31 százalékkal élénkült éves összevetésben. Az elmúlt egy évben létrejött tranzakciók száma 144 ezer volt a harmadik negyedévben, ami a hosszú távú átlagos éves tranzakciószámtól 10 százalékkal marad el.
2024 második negyedévében tovább emelkedtek a nominális lakásárak. Budapesten 9,3 százalékkal, a vidéki városokban 8,7 százalékkal, a községekben 9,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak egy év alatt. Előzetes adatok alapján a harmadik negyedévben Budapesten 14,7 százalékra, országos átlagban pedig 9,3 százalékról 12,8 százalékra gyorsulhatott az éves lakásár-dinamika, ami jelentősen meghaladja az Európai Unió átlagát is. A jegybank előrejelzése alapján a lakásárak éves növekedési üteme 2024 negyedik negyedévében is dinamikus maradhat.
Jelentős bővülés a lakáshiteleknél, részben a CSOK Plusz miatt
2024 első nyolc hónapjában a lakáshitel-kihelyezések volumene jelentősen, 148 százalékkal nőtt éves összevetésben, amiben kiemelt szerepet játszott a piaci alapú hitelezés bővülése mellett a CSOK Plusz megjelenése is. A program keretében a háztartások átlagosan 26 millió forint kamattámogatott hitelt igényeltek szemben a piaci alapon használt lakás vásárlására felvett 19 millió forintos átlagos hitelösszeggel. Fontos ugyanakkor, hogy a korábban elérhető CSOK-hoz képest az otthonteremtési kamattámogatásra jogosultak köre harmadára csökkenhetett 2024-től a jegybank szerint.
Az új építésű lakásoknál a visszaesést lassú bővülés követi
2024 első három negyedévében 8,6 ezer új építésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt Magyarországon, ezzel országosan 20 százalékkal, míg Budapesten 18 százalékkal csökkent az átadott lakások száma az előző év azonos időszakához képest. Ugyanezen időszak alatt országosan 14,6 ezer, Budapesten 3,4 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. Ez 2025 első felére előretekintve is visszafogott lakásépítési volument mutat.
A jegybank adatai szerint az új lakások piaca élénkül, ehhez azonban a kínálati oldalnak is gyorsabban kell növekednie. A fővárosi új lakások átlagos négyzetméterára 1,53 millió forintot tett ki 2024 harmadik negyedévének végén, ami éves szinten 5 százalékos drágulást jelent. Ez jelentősen meghaladja a Bankszövetség által közölt 1,2 millió forintos határértéket, amely az 5 százalékos lakáshitel feltétele lenne a 35 év alatti első lakásvásárlók számára 2025 áprilisától.
Jövőre plusz források érkeznek a lakáspiacra
A jegybank a 2025-re vonatkozó előrejelzésében jelezte, hogy a lakáspiacra érkező plusz források gyorsíthatják a növekedést. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélra történő felhasználásával kapcsolatban Winkler Sándor, az MNB osztályvezetője elmondta, hogy a nyugdíjszámlákon lévő összegek alapján a legvalószínűbb, hogy a pénzt ingatlanfelújításra, illetve lakáshiteltörlesztésre fogják felhasználni a pénztári tagok.
Az 5 százalékos lakáshitellel kapcsolatban is kifejtette a jegybank az álláspontját. Véleményük szerint a fiatal, első lakásukat vásárló fiatalokat célzó intézkedés csak mérsékelt hatással lesz az ingatlanpiacra. Ennek a fő oka, hogy a piacon elérhető lakások elenyésző része felel meg az olcsóbb lakáshitel feltételeinek, az idén eladott lakások kevesebb mint egy százaléka volt ilyen.
Emellett a kínálat nem feltétlenül elérhető a fiatal célközönség számára, ugyanis az új építésű, 1-1,2 millió forintos négyzetméteráron kínált ingatlanokra felvett kölcsön törlesztőrészlete még az 5 százalékos lakáshitellel is kifejezetten magas, akár a 300 ezer forintot is meghaladhatja, ha 50-60 négyzetméteres az ingatlan. Ehhez az átlagbérnél jelentősen magasabb jövedelmet kellene igazolni az igénylésnél - erről ebben a cikkben írtunk korábban.
Azok, akik nem tudnak majd élni az 5 százalékos lakáshitel lehetőségével, a következő hónapokban nem számíthatnak jelentős kamatcsökkenésekre, erre utal a jegybank keddi kamatdöntése is, amely alapján 6,5 százalékon, változatlanul maradt az alapkamat, amely közvetlenül vagy közvetve befolyásolja a rövid és hosszú futamidejű banki hitelek árazását.
