A magyarok közel felének nincs semmilyen nyugdíjmegtakarítása - derül ki egy európai kutatásból, amely szerint ezzel jóval az átlag alatt vagyunk a felmérésbe bevont 16 ország között. Az állam pedig több kedvezménnyel is ösztönzi az öngondoskodást, és aki teljesen ki akarja használni ezt, annak év végéig akár plusz befizetést is érdemes teljesítenie.
A 2019-es közvéleménykutatása után az európai biztosítók szervezete, az Insurance Europe idén is megkérdezte az európai polgárokat nyugdíjmegtakarítási szokásaikról. Ezúttal a két évvel ezelőtti tíz helyett már tizenhat ország összesen 16 ezer lakójától gyűjtötték be a válaszokat.
Az elsősorban gazdag észak-európai országokkal bővülő felmérésből kedvezőbb kép bontakozik ki, mint két éve: az akkori 43 százalékkal szemben a válaszadóknak csak 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs semmilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítása - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összefoglalójából.
Az ilyen választ adók a harminc százaléka érzi úgy, hogy nem tudja megengedni magának ezt az öngondoskodást, míg ötvenöt százalékuk tervezi a közeljövőben, hogy belevág egy nyugdíjcélú megtakarításba, vagy legalábbis érdeklődik, csak nincs elég információja a lehetőségekről.
Magyarországon nemcsak rosszabb a helyzet az átlagnál, hanem még romlott is két év alatt. A válaszadók 48 százalékának nincs nyugdíjcélú megtakarítása, és idén két százalékkal többen mondták ezt, mint 2019-ben. Bár ez az eltérés hibahatáron belül van, de a növekedésben szerepet játszhattak az elmúlt két év járványhullámai is. A felmérésben az európaiak ötöde mondta azt, hogy a Covid-19 hatással volt a nyugdíjmegtakarításaira. A magyarok esetében ez harminc százalék volt.
A szerződések száma alapján ugyanakkor az látszik, hogy idehaza az öngondoskodás keretei között egyre többen választják a nyugdíjbiztosításokat. Az MNB adatai szerint 2021 harmadik negyedév végén a rendszeres díjú nyugdíjbiztosítási szerződések száma megközelítette a 400 ezret, míg az egyszeri díjasoké meghaladta az ötezret. A szokásos az év végi hajrát követően a folyamatos díjas szerződések száma, még konzervatív becslések alapján is átlépi idén a 400 ezres küszöböt.
Hazánkban az állam többféle módon is ösztönzi a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást. Igénybe vehető adókedvezmény a nyugdíj előtakarékossági számlára vagy önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összegekre, illetve a nyugdíjbiztosítások után, a befizetések 20 százalékáig. Ez a kedvezmény különböző összegű lehet a felsoroltaknak megfelelően legfeljebb 100 ezer, 130 ezer, illetve 150 ezer forint.
A kedvezmény kezelésének módja is az öngondoskodást segíti, például a nyugdíjbiztosításoknál az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét. Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor.
A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. A NAV adatai alapján évről évre egyre többen igénylik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét és az összeg is folyamatosan nő. A 2020-as adóévre vonatkozóan több, mint 312 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, közel 15,3 milliárd forint összegben. Ez fejenként átlag közel 49 ezer forint adókedvezményt jelentett, szemben az öt évvel korábbi 44 ezerrel.
A gyermeket nevelő szülők a jövő év elején visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójuk (szja) összegét, legfeljebb az átlagjövedelemig. Ez jövőre akár lökést is adhat az öngondoskodásnak, hiszen az szja-visszatérítés ugyanúgy gyarapíthatja a nyugdíjmegtakarítást, mint eddig, ha a visszatérített adót nyugdíjcélú megtakarításba fektetik a szülők. Ebben az esetben is jár a befizetések utáni 20 százalékos adóvisszatérítés. Ezek alapján jövőre akár még többen is maximalizálhatják a nyugdíjcélú megtakarítások után kapható adójóváírást.
Az idei év végi befizetési hajrát ugyanakkor csökkentheti az szja visszatérítés, hiszen azoknak, akik a teljes befizetett szja-jukat megkapják majd, adókedvezmény szempontjából már nem éri meg az idén plusz összeget utalni, ugyanis nem lesz minek a terhére igénybe venni a kedvezményt. Akinek viszont a még a maximalizált összegű visszatérítésen felül is marad befizetett szja-ja, annak továbbra is érdemes plusz befizetéssel növelni a nyugdíjcélú megtakarításait december 31. előtt.
Európa egészében alacsony a hosszú távú megtakarítók kockázatvállalási hajlandósága
Az európai felmérésben a válaszadók 83 százaléka biztos szeretne lenni abban, hogy legalább a befektetett pénzét visszakapja, s csak tizenhét százalék vállalná a magasabb megtérülést úgy is, ha közben esetleg a pénze egy részének elvesztését kockáztatná. A magyarok az átlagnál is óvatosabbak, 85 százalékuk menne biztosra.
A kifizetéseket illetően kirajzolódik, hogy milyen meghatározó szerepe van a pénzügyi tudatosságra nevelésnek a helyes döntések meghozatalában Európa-szerte. Amikor általánosságban tették fel a kérdést, ki hogyan szeretné megkapni a megtakarítását, a válaszadók 43 százaléka az éves járadékot részesítette előnyben, húsz százalék vette volna fel a teljes összeget egyben, további harminchét százalék valamilyen rugalmas hozzáférést választott volna. De amikor úgy hangzott a kérdés, hogy a nyugdíjba vonuláskor kb. 18 millió forintnak megfelelő euróösszeget szeretne-e kézhez kapni, vagy élete végéig évi kb. 900 ezer forintnyit, akkor már 54 százalék választotta az egyösszegű kifizetést.
A magyarok esetében az általános kérdésnél 35 százalék volt a járadék, harminc a teljes összeg azonnali felvétele mellett, és pontosan hoztuk az európai átlagot, amikor konkrét összegekről volt szó.
Összegzésében az Insurance Europe is arra hívja fel a figyelmet, hogy a pénzügyi edukációnak nagy szerepe van a reális nyugdíjtervek kialakításában. A fogyasztók nyitottak a biztosítók által hagyományosan kínált pénzügyi garanciákra a nyugdíjtartalékok idő előtti felélésével szemben, s meghatározó, hogy a jövőben a szabályozók is segítsék ezt, valamint az aggasztó európai nyugdíjas jövőkép bíztatóbbra formálását. Annál is inkább, mivel az előrejelzések szerint 2080-ra csaknem megkétszereződik a 65 év felettiek, illetve a 20-64 közötti korosztályok aránya – az utóbbiak rovására.
