A lakossági hitelmoratóriumot az év végéig kell alkalmazniuk a bankoknak. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező hónapokban nem kell a lakosságnak törlesztőt fizetnie - ha valaki mégis szeretne törleszteni, megteheti. Az intézkedés oka, hogy a gazdaság leállása miatt senkinek se kelljen azzal szembesülnie, hogy épp a legnagyobb krízis idején mondja fel a bank a hitelét. Erre van esély, hiszen a kormány várakozása szerint akár több százezer ember is munkanélkülivé válhat az elkövetkező hónapokban.
Még 2008-at sem hevertük ki
Hogy mit is jelenthet ez a hitelezés szempontjából, egyelőre felmérni sem lehet. Az ugyanakkor sokatmondó, hogy a 2008-as válság begyűrűzése milyen nyomokat hagyott. A svájci frank árfolyamának elszállása után több százezer deviza alapú hitel törlesztője szállt el és vált finanszírozhatatlanná.
Az elmúlt öt évben folyamatosan csökken az árverezésre bocsátott ingatlanok számra, de még tavaly is 1770 lakást, házat árvereztek el azért, mert az adós nem tudta törleszteni a hitelét. 2015 óta összesen több mint 36 ezer ilyen eset volt - részben végrehajtók, részben a Nemzeti Eszközkezelő intézte az árverezést, de saját értékesítés is volt.
Még mindig majd 300 ezer olyan jelzáloghitel-szerződés él, amelyet 2009 előtt kötöttek. És összesen 105 ezer olyan szerződés, amely menthetetlennek tűnik, mert az adós nem képes fizetni a törlesztőt. Ezek azok a jelzáloghitelek, amelyek több, mint 90 napja késedelmesek. Jó részük, vagyis 80 ezer szerződés már nincs is banknál - hanem követeléskezelőkhöz, vagy a Nemzeti Eszközkezelőhöz - került.
Az állomány 5,8 százaléka késedelmes
Vagyis még a korábbi krízis eredményeként bedőlt hiteleket sem sikerült megnyugtatóan rendezni, ehhez pedig jó eséllyel csak újabb bedőlt és problémás hitelek csatlakozhatnak most, illetve az év hátralévő részében. A moratóriummal ha a krízist megakadályozni nem is lehet, de a hatás valamelyest tompítható.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint összesen 368 milliárd forintot tett ki 2019 végén a nem teljesítő lakossági hitelek állománya, ennek kétharmada 90 napon túli késedelmes hitel. Ez azt jelenti, hogy a teljes lakossági hitelállományhoz képest a nem teljesítő hitelek aránya 5,8 százalék, ezen belül a 90 napon túliak aránya 3,6 százalék volt az év végén.
Minden ötödik autóhitel problémás
Az egyes hiteltípusok más és más mutatóval bírnak. A legrosszabb mutatója a gépjárműhiteleknek van, itt a nem teljesítés 19,5 százalék. Hozzá kell tenni, hogy ez a hiteltípus nem képvisel jelentős tömeget a teljes hitelállományban. Szintén magas a szabad felhasználású hitelek nem teljesítési aránya, 10,3 százalék. Vagyis minden ötödik autóhitel és minden tizedek szabad felhasználású hitel problémás. Ehhez képest sokkal jobbak az arányok a többi hiteltípusnál, legyen szó fedezet nélküli személyi kölcsönről vagy lakáshitelről: előbbi fajtánál a késedelmes hitelállomány 2,3 százalék, utóbbinál még alacsonyabb, a piaciaknál 1,9, a támogatottaknál 2,1 százalék.
A hitelállomány bővül
A késedelmes hitelek állománya folyamatosan csökken nominálisan és arányában egyaránt. A lakáshitelezési piac tavaly nem volt képes dinamikusan bővülni - 2019-ben 9 százalékos bővülés volt - miközben a fogyasztási hitelek lényegében kilőttek - 30 százalék volt a növekedés. A fogyasztási hiteleknél a szabad felhasználású hitelek 875, a személyi kölcsönök 895 (gépjárműhitelekkel együtt 1040) milliárd forintot tettek ki. Az egyéb fogyasztási hiteleket a babaváró hitel dobta meg, a júliustól igényelhető hitel decemberre 500 milliárd forint értékűre hízott.
Mindezek alapján belátható a kormány szándéka, azaz a lakosság anyagi helyzetének megóvása. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, milyen cselekvésre sarkallja az automatikus moratórium a hiteladósokat, vagyis közülük hányan fogják a moratórium ellenére is fizetni a havi törlesztőt.
