Azonnali fizetési rendszer

Március 2-án indul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon!

Vrazsovits Rita Vrazsovits Rita
2020.02.27.
Frissítve: 2020-03-05 Létrehozva: 2020-02-27
7047082

Most már tényleg nincs visszaút: március 2-án elindul az azonnali fizetési rendszer (AFR), amivel új időszámítás kezdődik a hazai bankrendszer számára. Utánajártunk, hogy mire számíthat a lakosság, készen állnak-e a bankok az indulásra, illetve, hogy előrukkolnak-e valamivel erre az alkalomra.

 

Az AFR-ről érdemes tudni, hogy egy közel négy éves fejlesztés eredménye, mely az egész hazai bankrendszertől jelentős átalakítást követelt meg, elsősorban informatikai területen. Magyarország nem követte a nemzetközi trendeket az AFR bevezetésénél: jelenleg mi vagyunk az egyetlenek, ahol az összes banknak kötelezően egyszerre kell elindulnia, más országokban ez eddig önkéntes alapon működött - ezt Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója mondta el az AFR-ről szóló háttérbeszélgetésen.

 

AFR kisokos: minden, amit tudni érdemes az azonnali fizetési rendszerről

 

Az AFR bevezetése szakaszosan történik: március 2-án indul el az új rendszer, a második szakasz indulását szeptember 1-jére tervezi az MNB, ezenkívül további fejlesztések fognak elindulni a következő 2-3 évben is. Nézzük meg, pontosan mi fog megváltozni március 2-tól:

 

  1. Azonnali utalás

 

A március 2-án induló AFR legfontosabb eleme az azonnaliság, ami azt jelenti, hogy a bankok az utalás befogadásától számított 5 másodpercen belül feldolgozzák az utalást, attól függetlenül, hogy milyen nap vagy napszak van. Tehát az év minden napján (hétvégéken és ünnepnapokon is), 0-24-ben fog működni az azonnali utalás.

 

Felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha letelt az 5 másodperc, de nem ért célba az utalás? Ebben az esetben 20 másodpercig még megtörténhet a tranzakció, viszont ha 20 másodperc után sem sikerül, akkor a bank automatikusan vissza fogja utasítani az utalást, a küldő fél pedig erről azonnal értesítést fog kapni. Az MNB várakozásai szerint az utalás időtartama a tranzakciók nagy részénél 5 másodperc alatt marad, az 5-20 másodperc kisebb arányban lesz jellemző - ezt az MNB ellenőrzi és szabályszegés esetén büntetni is fogja a bankokat.

 

2. Nem minden utalásra vonatkozik az AFR

 

Az azonnali fizetési rendszer egyelőre a belföldi, eseti, elektronikus forint utalásokra vonatkozik, és csak 10 millió forintos összeghatárig. Az azonnaliság nem vonatkozik március 2-tól a következő pénzügyi tranzakciókra, ezekben az esetekben ugyanaz lesz az ügymenet, mint eddig:

 

  • papír alapú utalás,

  • 10 millió forintnál magasabb összeg utalása,

  • nem aznapi teljesítéssel benyújtott utalás,

  • rendszeres átutalások,

  • csoportos átutalások,

  • hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés,

  • deviza átutalások, nemzetközi forint átutalások.

 

Nem vonatkozik az AFR az állami intézmények által indított kötegelt és csoportos fizetési megbízásokra sem - tehát például a csoportos bérkifizetések, a nyugdíj vagy a családi pótlék utalására sem; ezek a tranzakciók a jelenlegi rendszer alapján fognak tovább működni. Az MNB tájékoztatása szerint a Magyar Államkincstár egyelőre csak befogadó félként vezeti be az AFR-t, küldőként nem.

 

A rendszer lehetőséget ad arra, hogy a jövőben akár a külföldi utalásokat is azonnal bonyolítsuk, de ez a fejlesztés nem prioritás az MNB számára, mivel ezek a tranzakciók csak az 5 százalékát teszik ki a tranzakcióknak.

 

3. Mit kell tudni a másodlagos számlaazonosításról?

 

Röviden annyit, hogy jelentősen megkönnyíti az utalás menetét, hiszen anélkül utalhatunk valakinek pénzt, hogy tudnánk a számlaszámát. Másodlagos azonosító lehet egy e-mail cím, mobil telefonszám, adószám a vállalkozásoknál vagy az adóazonosító jel a magánszemélyeknél. 

 

A másodlagos azonosító beállítása nem automatikus, még akkor sem, ha a bank egyébként minden adatot ismer - így ha szeretnénk hozzákapcsolni valamelyik azonosítót a számlánkhoz, akkor azt a számlavezető banknál jeleznünk kell. Egyszerre akár mindhárom másodlagos azonosítót is megadhatjuk ugyanahhoz a bankszámlához, viszont értelemszerűen egy adatot egyszerre csak egy számlához kapcsolhatunk hozzá. Erre akkor fontos odafigyelni, ha több banknál is vezetünk számlát, pl. egy magán és egy vállalkozói bankszámlát

 

A bankoknak évente egyszer kötelezően egyeztetniük kell az ügyfelekkel, hogy a megadott azonosító még érvényes-e. Ha ekkor nem reagálunk a bank megkeresésére, akkor a bank az adott másodlagos azonosítót törölni fogja, és azután ezt az adatot nem fogjuk tudni használni a tranzakcióknál; hacsak nem adjuk meg megint.

 

A másodlagos számlaazonosítás lehetőségét minden banknak biztosítania kell március 2-től, abban viszont lehet eltérés, hogy melyik banknál ezt milyen formában tudjuk jelezni, illetve, hogy ezért számolnak-e fel valamilyen költséget. 

 

A Bank360.hu információ szerint a bankszámlához kapcsolt másodlagos azonosító regisztrációja több helyen még csak a fiókban, személyesen intézhető el, illetve, hogy van olyan pénzintézet, ahol ezért a jövőben díjat számolnak fel.

 

  • Raiffeisen Bank: csak elektronikus formában regisztrálható másodlagos azonosító.

  • CIB Bank: személyes ügyintézésre van szükség a regisztrációhoz. 

  • K&H Bank: mobilszám és e-mail cím regisztrációjára online, az adószám/adóazonosító regisztrációjára online és személyesen is lesz lehetőség.

  • Budapest Bank: március 2-tól egyelőre csak a bankfiókban van lehetőség a másodlagos azonosító regisztrációjára, de dolgoznak rajta, hogy ez a funkció online is elérhető legyen. A Budapest Bank tájékoztatása szerint a másodlagos számlaazonosító regisztrációja és törlése a bevezetést követően 1 évig díjmentes. 

  • UniCredit Bank: a másodlagos azonosító regisztrációja bankfiókban 2000 forint, az eBanking rendszeren keresztül 2020. december 31-ig díjmentes - azután 1000 forintba fog kerülni.

  • Sberbank: a március 2-tól hatályos kondíciós lista szerint a bankfiókban lesz lehetőség a másodlagos azonosító regisztrációjára, módosítására és törlésére.

  • Erste Bank: a mobilszám és az e-mail cím a NetBankon és a MobilBankon keresztül regisztrálható, viszont az adóazonosító jel/adószám megadására csak személyesen, a bankfiókban lesz lehetőség. A netbankos ügyintézés ingyen van, viszont a fióki ügyintézés csak 2020. október 31-ig lesz díjmentes. Ezután 1500 forintot kell fizetni az azonosító rögzítéséért.

  • TakarékBank: a másodlagos azonosító megadására csak bankfiókban van lehetőség. 

  • OTP Bank: a mobilszám és az e-mail cím regisztrációjára másodlagos azonosítóként az internetbankon keresztül van lehetősége a lakossági ügyfeleknek, az adóazonosító jelet pedig személyesen, a bankfiókban lehet regisztrálni. A vállalati ügyfeleknek minden esetben be kell fáradniuk valamelyik fiókba, hogy másodlagos számlaazonosítót rögzítsenek. Az ügyintézés online és személyesen is díjmentes.

Azonnali fizetési rendszer

Az AFR bevezetése csak a kezdet

 

A Bank360.hu kérdéseire válaszolva a bankok elárulták, hogy felkészülten várják az azonnali rendszer bevezetését - biztosat persze az indulás után fogunk tudni. A hétfői indulással nem ért véget számukra a munka, hiszen az MNB tervei szerint az AFR második szakasza szeptember 1-jén lép életbe. Ettől a naptól válnak azonnalivá a vállalati kötegelt átutalások, a rendszeres átutalások, az értéknapos átutalások, illetve ekkor már több banknál is elérhetőek lesznek bizonyos kiegészítő szolgáltatások, mint például a fizetési kérelem küldése. Utóbbit a bankok várhatóan előbb is bevezetik, ha elkészültek a fejlesztéssel.

 

A tervezett fejlesztések közül a lakosság számára a fizetési kérelem küldése és fogadása, valamint a QR kódos utalás lesz a legszembetűnőbb változás. Ismerjük meg közelebbről ezeket a funkciókat!

 

Fizetési kérelem küldése és jóváhagyása

 

Hamarosan fizetési kérelmet is küldhetünk egy mobilszám vagy egy e-mail cím ismeretében, gyakorlatilag bárkinek. Annak, aki megkapja a fizetési kérelmet, nincs más dolga, mint jóváhagyni az utalást – persze, ha jogosnak tartja a kérést. Egy fizetési kérelem jóváhagyására legfeljebb 30 nap áll majd rendelkezésre.

 

Ez a fejlesztés nem kötelező a bankokra nézve, csak ajánlott, de az Erste Bank központi operációs vezetője, Schreiber Réka szerint a piaci verseny miatt arra fognak törekedni a bankok, hogy minél előbb elinduljanak ezzel a kiegészítő szolgáltatással. A fejlesztéstől a készpénzhasználat és a sárga csekkek visszaszorítását reméli a pénzügyi szektor, hiszen ezzel a módszerrel akár a közüzemi számlák befizetését is el lehet intézni. 

 

QR-kódos utalás

 

A másik kiegészítő szolgáltatás a QR-kódos utalás lehetősége. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a szolgáltató kinyomtat egy papírt egy egyedi QR-kóddal, az ügyfélnek vagy vásárlónak pedig ezt a kódot beolvasva már csak a fizetendő összeget kell megadnia. (Egy szinttel feljebb lépve pedig már ezt sem, mert a QR-kód már ezt is „tartalmazni fogja”.) Az utalás jóváhagyása után a szolgáltató 5 másodpercen belül értesülni fog arról, hogy megérkezett a pénz. Ez azoknál a kiskereskedőknél lehet életszerű, ahol nincs terminál, az ügyfélnél pedig nincsen készpénz.

 

A cél a teljes körű AFR

 

Az MNB becslése szerint az azonnali fizetési rendszer utolsó szakasza 2-4 év múlva valósul meg. Ez azt jelenti, hogy 5 éven belül a legtöbb fizetési szituációban élhetünk az azonnali utalás lehetőségével.

 

Revolutot használsz? Néhány funkció ismerős lehet

 

Az új fizetési rendszerrel hozott újításokat nem kell bemutatni a fintech cégek, például a Revolut vagy a TransferWise ügyfeleinek, hiszen ők már most is tudnak gyakorlatilag azonnal utalni, fizetési kérelmet, illetve egy telefonszám ismeretében pénzt küldeni egymásnak. Ők Magyarországon jelenleg néhány százezren vannak, március 2-tól viszont minden bankszámlával rendelkező ügyfél megtapasztalhatja az azonnali pénzküldés előnyeit.

 

Gyakori kérdések az azonnali fizetési rendszerrel kapcsolatban

 

Mit tegyek, ha sikertelen a tranzakció?

Ha egy tranzakció sikertelen, annak több oka is lehet. Ilyenkor nem feltétlenül áll komoly probléma a háttérben, előfordulhat például, hogy csak egy átmeneti kommunikációs zavarról van szó, a küldő vagy a fogadó oldalon. A sikertelen tranzakciókról azonnal értesíteni fog a bank. Ha elsőre nem sikerül egy tranzakció, érdemes újra próbálkozni, viszont ha többszöri próbálkozásra is elutasítja a bank a kérést, akkor érdemes felkeresni az ügyfélszolgálatot.

 

Milyen veszélyei lehetnek a másodlagos azonosító használatának?

Az adategyeztetésre érdemes fokozott figyelmet fordítani, hiszen előfordulhatnak olyan esetek, amikor a másodlagos azonosító pontatlansága miatt nem jó helyre utalunk, vagy nem jutunk hozzá a pénzünkhöz. Életszerű példa lehet a problémára egy telefonszámcsere: ilyenkor a számunk megszűnik, viszont a telefonszolgáltató később ugyanazt a számsort odaadhatja egy másik felhasználónak, aki ezt a számot regisztrálja a bankban másodlagos azonosítóként. Ebben az esetben annak a felhasználónak a számlájára fogunk tudni utalni, aki megkapta a számot, vagyis aki legutóbb adta meg a számát azonosítóként.

 

Mire vonatkozik a 24 órás karbantartási korlát? 

Az AFR-re vonatkozó rendelet szerint a bankok egy évben összesen legfeljebb 24 órás karbantartással tervezhetnek, ami jelentősen alulmúlja a jelenlegi óraszámokat. A 24 órás korlát a küldésre vonatkozik, fogadni folyamatosan tudniuk kell a bankoknak az utalásokat, illetve arra is van lehetőség, hogy egyszerre csak egy csatornát érintsen a karbantartás (pl. csak a mobilbankot, ebben az esetben a netbankon keresztül még lehet utalni). Az új rendszer működésével kapcsolatban az MNB a bankoktól proaktív kommunikációt vár az ügyfelek irányába.

Banki kalkulátorok

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük, a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
Értékeld a Bank360-at!