A rossz lakossági hiteladósok száma folyamatosan csökken, a kilátások azonban nem rózsásak. A vállalatoknál már beütött a krízis, a hitelszerződések száma folyamatosan csökken, a mulasztásoké viszont nem változik.
Tovább javult a lakossági adóslista a BISZ Zrt. adatai szerint. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) adatai szerint június végén már csak 603 ezer olyan lakossági hitelszerződés volt a bankoknál, amelynél a fennálló tartozás 90 napon át meghaladta az aktuális minimálbér összegét. A rendezett mulasztások száma is csökkent, 238 ezer ilyen szerződés maradt a rendszerben. Azokat az adósokat, akik kifizetik a lejárt tartozásaikat, egy év után veszik le a feketelistáról.
Az idén minden hónapban javultak a lakossági mutatók, az év elején még 680 ezer fennálló és 252 ezer rendezett mulasztás volt a nyilvántartásban. A bedőlt hitelszerződések viszont nem csak úgy kerülhetnek ki a rendszerből, ha az adós fizet, hanem más módon is. Ha az adós valahogyan megegyezett a bankkal, vagy átkerült az ügye egy követeléskezelőhöz, és a követelés megegyezéssel szűnik meg vagy veszteségként leírták, a lezárást követő öt év után leszedik a KHR-ből. Ha egyáltalán nem rendeződik a hitel, akkor pedig a felvitelt követő tíz év után törlik az adatot.
Már gyülekeznek a baljós árnyak
A pozitív jelenséget tehát az is okozhatja, hogy az évek óta fennálló tartozások egy idő után lekerülnek a feketelistáról, amelyre felkerülni időbe telik. Az MNB első negyedéves adatai alapján három hónap alatt 15 százalékkal nőtt azoknak a lakossági hiteleknek az aránya, amelyeknek a törlesztésével már megcsúsztak az adósok.
A személyi kölcsönök visszafizetése okozza a legnagyobb problémát, és aggasztóan sok család bankszámlája állhat több százezres mínuszban közvetlenül a fizetés megérkezése után is. Amíg azonban a felhalmozott tartozás a 232 ezer forintot, a késedelem pedig a 90 napot nem éri el, addig a lakossági feketelistára nem kerül fel a hitel. Vagyis egy adós, akinek például 50 ezer forint körül van a törlesztőrészlete, akkor kerül oda, ha legalább 7-8 hónapon át folyamatosan elmarad a törlesztésekkel.
A BISZ Krízis Mutatója is azt jelzi előre, a jövőben emelkedhet a mulasztások száma. Ez az adat nem csak a negatív adóslistás elmaradásokat, de e kisebb, rövidebb ideje fennálló mulasztásokat is figyeli, amelyeknél növekedést mértek.
Ebben szerepet játszhatnak az emelkedő kamatok, a magas infláció, a megélhetési költségek növekedése. A nehéz helyzetben lévő adósok hátrébb sorolják ilyenkor a hitelek törlesztését, ha választani kell a fizetnivalók között, vagyis inkább vásárolnak például élelmiszert, mint törlesztik a személyi hitelüket.
Nem csak a mulasztások száma, de általában véve a lakossági hitelszerződések száma is csökken. Az év elején még több mint 7 millió fennálló és bő 2,2 megszűnt lakossági hitelszerződést tartottak nyilván a KHR-ben, ezeket összesen 5,116 millió ügyfél törlesztette. Az első félév végére 81 ezer szerződés szűnt meg, főleg a fennálló hitelszerződések jártak le.
A vállalkozásoknál már látszik a baj
A vállalati hitelek száma is csökken. Mivel a KHR-ben a már megszűnt szerződések is szerepelnek öt éven át, a teljes szerződésszám még stagnált, megközelítette az 1,1 millió darabot, de a fennálló szerződések száma az év eleje óta 5 ezerrel 398 ezerre esett vissza. Az év elején még 141 ezer vállalkozásnak volt valamilyen hitele, június végén már csak 138 ezernek.
A késedelmesen fizetett vállalati hitelek száma ugyanakkor nem változott. Továbbra is 17 ezer szerződés szerepel a fennálló késedelmek adatbázisában, és 129 ezer már megszűnt késedelem van a nyilvántartásban. A vállalkozásoknál szigorúbb a rendszer, mint a lakosságnál, a késedelem megszűnését követően öt évet kell várni arra, hogy töröljék az adóst a feketelistáról.
Az mindenesetre a vállalkozásoknál is aggasztó fejlemény, hogy a hitelszerződések és a hitellel rendelkező cégek száma csökken, a mulasztásoké pedig nem esett vissza. Bár a bankok vállalati hitelportfóliója még mindig jó, vannak borús jelek a BISZ szerint. Sok cégnek okoz gondot például a gépjármű-lízingek fizetése, a vállalkozások egy része pedig a megnövekedett energiaárak miatt került nehéz helyzetbe, emiatt a fizetési morál romlott a hazai vállalkozásoknál.
