Három hónap alatt 15 százalékkal nőtt azoknak a lakossági hiteleknek az aránya, amelyeknek a törlesztésével már megcsúsztak az adósok. A személyi kölcsönök visszafizetése okozza a legnagyobb problémát, és aggasztóan sok család bankszámlája állhat több százezres mínuszban közvetlenül a fizetés megérkezése után is.
Újabb adatok igazolják, hogy egyre több a problémás hitel Magyarországon. A BISZ Zrt. nemrég publikált indexei is azt mutatták, hogy megugrott a krízismutató értéke. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) feketelistáján ugyan kevesebben szerepelnek, mint tavaly, ez a tendencia azonban megfordulhat, hiszen eközben már egyre több adósnak okoz gondot a hiteltörlesztés. A KHR-es feketelistára jó pár hónap, mire felkerül egy adós az első késedelem után, mivel ahhoz legalább 90 napig kell tartozni az aktuális minimálbér összegével.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 50 ezer forint körüli törlesztőrészletű adós például csak akkor kerül fel a KHR-listára, ha legalább 7-8 hónapon át semmit sem törlesztett. Ilyen adós kevés volt az elmúlt időszakban, hiszen 2020 márciusától több lépésben meghosszabbítva 2022. december végéig törlesztési moratórium volt érvényben Magyarországon. Akik ezt igénybe vették a maximális határidőig, és azóta sem fizetnek, még csak mostanában kezdenek feketelistás adósokká válni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai összhangban állnak a BISZ által publikált indexekkel, és az olvasható ki belőlük, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban csúszik meg a törlesztésekkel. Az első negyedévben 15 százalékkal nőtt a 31-90 napon belül késedelmes hitelek bruttó összege. Március végén már meghaladta a 80 milliárd forintot, holott az év elején még alig 70 milliárd forint volt ez az állomány. A legtöbben a személyi kölcsön törlesztésével csúsznak meg, a 31-90 napos késedelemben lévő állomány 30 százalékát ezek a hitelek teszik ki.
Mínuszban kezdik a hónapot a háztartások
A lakáshitelek a második helyen vannak, mintegy bruttó 22 milliárd forintnyi van kisebb-nagyobb csúszásban, emellett egyre többen késnek az áruvásárlási és egyéb hitelekkel, ami azért fontos, mert ebbe a kategóriába tartozik a babaváró támogatás is a maga 2000 milliárd forint körüli hatalmas állományával.
Hogy mennyire ki van centizve a lakosság egy részénél a havi büdzsé, a legjobban az jelzi, hogy a folyószámlahitellel rendelkező ügyfelek egyre nagyobb hányadánál fordul elő 31 napot meghaladó késedelem. Mivel ezeket a hiteleket a folyószámlára érkezett fizetésből, nyugdíjból vagy más jóváírásból automatikusan törlesztik az ügyfelek, késedelem csak akkor lehetséges, ha a hónap végére kimerítették a hitelkeretüket, ami általában legalább egy havi átlagos jövedelemnek felel meg, és ezt a következő havi fizetésből sem sikerült a keret maximális szintje alá vinni, vagyis tartósan legalább egy havi fizetésnek megfelelő mínuszban áll az ügyfél folyószámlája.
Érezhetően csökkentette 2022 elején a családok szja-visszatérítése és a 13. havi nyugdíj első folyósítása a késedelmes folyószámlahitelek mennyiségét, az idén viszont három hónap alatt 19 százalékkal megugrott a 31-90 napos késedelemben lévő folyószámlahitel-volumen.
A problémás adóst nehéz megmenteni
A 90 napon túl, de egy éven belül késedelmes hitelek mennyisége is nőtt az első negyedévben annak ellenére, az egy éven túli tartozások összege kis mértékben csökkent. Ez utóbbi mögött vélhetően nem az áll, hogy a már jó ideje, akár évek óta nem törlesztő adósok hirtelen kifizették a hitelüket, hanem az, hogy a bankok megelégelvén a sikertelen tárgyalásokat velük, leírták vagy eladták a követelésüket. Az idei első negyedévben 14 milliárd forintnál is több nem teljesítő hitelt adtak el követeléskezelők vagy más cégek számára a bankok, ennek a döntő része személyi kölcsön volt. A bruttó tartozás nagyjából harmadáért veszik át az ilyen, fedezet nélküli hiteleket a követeléskezelők, ami azt jelzi, ezek a pénzügyi cégek sem bíznak abban, hogy maradéktalanul be tudják hajtani a tartozásokat.
A bankok is igyekeznek persze megegyezni a nem fizető adósokkal, ha lehet. Az egyik módja ennek az, hogy átstrukturálják a hitelt, például hosszabbítják a futamidőt annak érdekében, hogy csökkenjen a havi törlesztőrészlet. A lakossági bruttó hitelállomány több mint 6 százaléka számít most átstrukturált kölcsönnek. Ezt követően a hitelek ismét a teljesítők közé kerülnek, “tiszta lappal” folytatódnak. A könnyítés viszont gyakran nem hoz eredményt, az MNB adatai szerint ugyanis minden hetedik átstrukturált hitel ismét késedelmessé válik.
