Egyedül a személyi kölcsön tartja magát, sem a lakáshitelezés, sem a babaváró hitelek nem tértek magukhoz a hónapok óta tartó mélyrepülésből - derül ki a friss hitelezési adatokból. Látványos növekedés pedig csak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél látszik.
A babaváró támogatáshoz kapcsolódóan nyújtott kölcsönök új szerződéses összege 2023. májusban 18,4 milliárd forint volt az MNB most közzétett, még a májusi helyzetet mutató adatai szerint. Ez csak hajszálnyival magasabb az előző hónapinál, így tovább tart a babaváró hitel mélyrepülése. 2021-ben még a havi 40 milliárdos kölcsön kihelyezések voltak a jellemzőek, és 2022 második felében, az érdeklődés érezhető csökkenésekor is kiment havonta átlagosan 30 milliárd.
Decemberben aztán a támogatás megszűnésétől tartók csúcsra járatták a babavárót, de azóta sosem látott mélységbe zuhant ez a nagyon kedvezményes hitel, és mostanra sem tért magához, tartósan 20 milliárd forint alatti összeget tudnak belőle folyósítani a bankok annak ellenére, hogy extra kedvezményekkel, százezer forint feletti ajándékpénzzel csábítják a családosokat a szerződéskötésre.
A babaváró hitel 2024-es átalakítása az év hátralévő részében többletkeresletet és elhalasztott hitelfelvételt egyaránt eredményezhet. Azoknak a pároknak, ahol a leendő anya 30 év feletti, és még időt akarnak maguknak hagyni a gyermekvállalásra, érdemes 2023-ban felvenni a hitelt, hiszen jövőre ők már csak a terhesség igazolása esetén lesznek jogosultak a babaváróra. Akiknek azonban ilyen szempontjaik nincsenek, jövőre már 11 millió forint hitelt is felvehetnek kamatmentesen a jelenlegi 10 millióhoz képest.
A babaváró iránti kereslet zuhanásában az előre hozott decemberi igénylések mellett a lakáshitelezés tartós mélyrepülése is szerepet játszhat, hiszen a babavárót sokan a kedvezményes vagy piaci lakáskölcsönük mellé, például annak önrészeként veszik fel.
Márpedig a lakáshitelezés magához térésének egyelőre nincs nyoma. A szezonálisan kiigazított adatok szerint májusban 44,8 milliárd összegű szerződést kötöttek lakáscélú kölcsönökre, ami alig néhány milliárddal több az előző hónapinál, és messze-messze elmarad az előző évitől. Ebben ugyan szerepet játszik az is, hogy tavaly tavasszal a jegybanki program keretében extra kedvezményes kamattal felvehető zöld hitelek nagyon megdobták a keresletet. Ha azonban ezt leszámítjuk, akkor is 100 milliárd forint körüli havi lakáshitelezés volt jellemző egy éve vagy azt megelőzően, most pedig tartósan ennek a fele alatt van a lakáshitelek felvétele. (A szezonális hatásokkal nem számoló újszerződés-állomány 49,4 milliárd volt, ami 10,6 milliárdos növekedést jelent, de a szűrt adat reálisabban megmutatja a valós piaci helyzetet.)
A jelzáloghiteleknél egyedül a szabad felhasználú kölcsönöknél látható jelentős keresletnövekedés, hiszen április után májusban is fennmaradt a 10 milliárd feletti havi hitelfelvétel, ami duplája a korábbi hónapokban átlagosan megszokottnak. Ennek hátterében állhat az, hogy a drága személyi kölcsön helyett sokan inkább szabad felhasználású jelzáloghitel felvételével szereznek pénzt nagyobb kiadásaikhoz. A másik motiváció pedig a befektetési cél lehet. Mivel a legjobb állampapír-hozamok tartósan jóval magasabbak a jelzáloghitel-kamatoknál, sokan élhettek a kamatkülönbségből adódó profitszerzési lehetőséggel.
A hagyományosan legnagyobb összegben folyósított hitelek közül a személyi kölcsönök tartják a legjobban magukat, hiszen ezek összege májusban is 40 milliárd körüli tudott maradni, ami nagyjából megegyezett az elmúlt hónapok adatával, és messze a legkisebb visszaesést mutatja a nagyobb hiteltípusok közül az előző évihez képest. (A szezonális hatással nem számoló adat 46,7 milliárdot mutat.) Pedig a személyi kölcsönök drágák, az átlagos hitelköltség-mutatójuk 19,45 százalék, ami 0,2 százalékkal még emelkedett is májusban. Ehhez képest a lakáscélú hitelekhez átlagosan 10,35, a szabad felhasználású jelzáloghitelekhez pedig 10,22 százalékos hitelköltséggel jutottak hozzá az ügyfelek májusban.
