A 2020-ban kitört koronavírus-járvány során bár sokan kedvezőtlen helyzetbe kerültek, ez a megtakarítási statisztikákon egyáltalán nem látszik. Az MNB statisztikái szerint ugyanis a járvány első egy évében nem hogy lassult volna, még meg is haladta a korábbi évek növekedését a lakossági pénzügyi eszközök bővülése.
A megtakarítások bővülése persze nem a lakosság egészére volt jellemző, összességében azonban mégis jelentős mértékben, majdnem 11 százalékkal nőt egy év alatt a bruttó megtakarítások állománya. Ennek az az oka, hogy nem csak a megélhetési körülmények lettek nehezebbek, de a lezárások miatt a fogyasztás is kevesebb volt. A személyes kontaktusra épülő szektorokat ugyanis lezárások sújtották, így étterembe menni, külföldi utazáson részt venni, szórakoztató rendezvényen részt venni nem volt lehetséges.
Így az a módosabb réteg, aki egyébként sokat költ szórakozásra és luxuscélokra, nem tudott mit kezdeni a pénzével, önkéntelenül is megtakarítás lett ebből a jövedelemből. Így összességében már 68 482 milliárd forintot tett ki a magyar lakosság által megtakarított összeg 2021 első negyedévében.
A fogyasztás kiesését az is alátámasztja, hogy az egyik legnagyobb mértékben a bankbetétben tartott megtakarítások nőttek, 18,5 százalékkal a 2020-as válság előtti negyedévhez képest. Így már közel 10 ezer milliárd forintos állományt halmozott fel a lakosság forint bankbetétben, devizák tekintetében pedig további 1590 milliárd forintot tartanak a magyarok a bankjukban. A készpénzben tartott megtakarítás is nagyot nőtt, 10,8 százalékos bővüléssel a párnacihában tartott vagyon már 5943 milliárdot tesz ki.
Persze a célzott befektetési célú megtakarítási formák is hozzájárultak a pénzügyi vagyon bővüléséhez. Az állampapírok állománya 12,9 százalékkal növekedett, és már közel 9500 milliárd forintot tett ki a biztos megtakarításban fialtatott pénz. Nagyot nőttek emellett az értékpapírok is, a befektetési alapok által kezelt vagyon 20 százalék feletti összeggel növekedett. Szintén nagy mértékben, közel 15 százalékkal nőttek az életbiztosításokra és nyugdíjbiztosításokra befizetett megtakarítások.
Az értékpapírok növekedése persze megtévesztő, hiszen ebben az esetben a befektetések árfolyammozgása, esetleges hozama vagy vesztesége szintén befolyásolja a lakossági állományt. A befektetési jegyek és részvények növekedése így nagyobb mértékben tükrözi az egy éve alatt elért hozamot, mint az új befektetőket. Az életbiztosítások tekintetében viszont a 2021. első negyedévében újonnan elhelyezett 41 milliárdos megtakarítás is kiemelkedően magasnak számít - utoljára 2007-ben volt ennél magasabb az életbiztosításokra fordított lakossági megtakarítás. Ha azonban nem a befektetés, hanem a biztonság az elsődleges cél az életbiztosítással, a csoportos biztosítás olcsóbb megoldást kínál erre a célra.
Az életbiztosítások népszerűsége mellett is a bankbetétekben elhelyezett megtakarítások domináltak, hiszen az első negyedév teljes lakossági megtakarításának majdnem 29 százaléka landolt a bankokban, ami összesen 332 milliárd forintot jelentett január-márciusban. Nem sokkal maradtak le ugyanakkor az állampapírok sem, összesen 315 milliárdnyi új lakossági megtakarítással bővült az év elején az állam által kínált befektetési forma. A készpénz is közel 100 milliárddal bővült az első negyedévben. Így, bár a részvényekbe és befektetési alapokba is áramlott pénz, az új megtakarítások majdnem kétharmada a teljes lakosság által használt készpénzben, bankszámlákon és állampapírokban került elhelyezésre.
