A háztartási energiakiadások közel 55 százalékkal nőhettek augusztusban - írja a GKI. A villamosenergiára és vezetékes gázra egy átlagos háztartás az áremelések után évente 281 helyett 436 ezer forintot fog költeni. Mivel nem mindenki árammal vagy gázzal fűt, az érintettek nagyjából havi 20 ezerrel fognak többet fizetni.
A fogyasztói árindex 2022 augusztusában 15,6 százalék volt 2021 augusztusához képest, miközben az Eurostat által publikált, az inflációt Európában egységesen mérő harmonizált árindex 18,6 százalék lett. Ebből 1 százalékpontot a külföldiek üzemanyag-vásárlásai magyaráznak, míg a maradék a háztartási energia költségek növekedését takarja - vezeti le a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Ez azt jelenti, hogy a háztartások a rezsicsökkentés csökkentése miatt jelentős többletkiadásokkal szembesültek. A fogyasztói árindex alapján a villamosenergia súlya a háztartási kiadásokon belül 1,71 százalék, míg a vezetékes gázé 1,873 százalék, a kettő összesen 3,583 százalék.
A fogyasztói és a korrigált harmonizált fogyasztói árindex különbsége azt jelenti, hogy a háztartási energiakiadások közel 55 százalékkal nőhettek augusztusban. A súlyozás alapján így lesz 15,6 százalékból 17,6 százalék. (A KSH az augusztusi inflációs adat publikálásakor azt közölte, hogy ebben még nincsenek benne az áram és a gáz drágulásai miatt hatások, ezek majd a szeptemberi KSH-számban látszanak először.)
A háztartások energia kiadásaira vonatkozó legutolsó KSH adat 2020-as, ez alapján akkor 22 928 milliárd forintot forintot költöttünk el energiára. A kutatók becslése szerint 2022-ben 30 ezer milliárd forintot költhetnek a háztartások energiára, ami azt jelenti, hogy villamosenergiára és vezetékesgázra egy átlagos háztartás 281 ezer forintot fordított volna, ha nem változott volna az ár. A becsült áremelkedéssel viszont az éves kiadás 436 ezer forintra nő a GKI szerint.
A növekedés kisebb része valósul meg idén, az éves átlag ebben az évben 333 ezer forintra nő, a nagyobb rész jövőre jut, amikor a teljes összeget, évi 436 ezer forintot ki kell fizetni. Összességében a havi rezsi átlagosan 13 ezer forinttal nő háztartásonként. Ez összhangban van azzal, mint amit a lakosság becsült korábban: az intézkedésekkel érintettek körében plusz 27 ezer forint havi kiadást átlagosan.
Mivel a háztartások 35 százaléka nem gázzal vagy villannyal fűt, az érintett háztartási körben körülbelül havonta 20 ezer forint lesz a növekmény. Számíthatunk azonban arra is, hogy a háztartások megpróbálják mérsékelni az energiafelhasználást, így a tényleges többletkiadás kisebb lesz.
Ha elfogadjuk az előző becsléseket, akkor a rezsicsökkentés csökkentése évi 636 milliárd forinttal növeli a szolgáltatók árbevételét, és ennyivel csökkenti a lakosság másra elkölthető jövedelmét. Az árbevétel 21 százaléka áfa bevételként a költségvetésbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a GKI számításai szerint a költségvetés a villany- és a gázáremelés hatására 135 milliárd forint többletbevételhez jut évente a jelenlegi árak mellett.
A tényleges kiadásokat az önkorlátozó spóroláson kívül az is befolyásolja majd, hogyan alakul jövőre a piaci ár, amely januártól változhat a gáz és az áram esetében is. Ezen felül pedig még az is kérdés, hányan tudnak élni az új kedvezményekkel, például az egy házon belüli önálló lakrészek után járó rezsivédett árú gázmennyiséggel, ami sokak fogyasztását tolhatja teljesen a kedvezményes kategóriába.
