Tovább finomítja a Magyar Nemzeti Bank az adósságfék rendszert, melynek célja, hogy a lakosságot a fix kamatozású jelzáloghitelek felé terelje, és ezáltal elkerüljük a túlzott eladósodást. A módosítás a jövedelemarányos hiteltörlesztési mutatóra (JTM) vonatkozik – utánajártunk, melyek a legfontosabb változások, és hogy ezek hogyan érintik a hiteligénylés folyamatát.
Bár a hiteligénylők a válság óta nagyobb arányban választják a biztonságosabb megoldásokat, még mindig sokan döntenek a változó kamatozású hitelek mellett, amelyeknek magas a kamatkockázata. Ezt a kockázatot szeretné enyhíteni az MNB a JTM, vagyis a jövedelemarányos hiteltörlesztési mutatóra vonatkozó szabályok módosításával. Ezen felül az adósságfék rendszer finomítását több tényező is indokolja, ezeket nézzük át röviden:
Dráguló ingatlanárak
A lakásárak gyorsabb ütemben emelkednek, mint a reálbérek, emiatt önerőből nehezebb lakáshoz jutni, és hitelre van szükség ahhoz, hogy az árakkal lépést tudjanak tartani a lakást vagy házat vásárlók.2017-ben Budapesten 15,5 százalékkal drágultak az ingatlanok, amivel a világon az ötödik leggyorsabban dráguló ingatlanárakat produkálta a főváros. Az emelkedés a vidéki nagyvárosokban is érezteti a hatását.
Olcsó hitel
A pozitív gazdasági mutatók és az alacsony jegybanki alapkamat miatt olcsóbbá váltak a hitelek, mint a 2010-es évek elején. A kedvező konstrukciók miatt a lakosság számára is vonzóbbá vált a hitelfelvétel, mint korábban.
Ne járjunk úgy, mint 10 éve!
Bár a devizahitelek gyakorlatilag teljesen eltűntek a piacról, a túlzott eladósodás veszélyét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A nem fix kamatozású hitelek, bár olcsóbbak, azzal a kockázattal járnak, hogy a jegybank kamatemelése esetén a törlesztőrészlet is megemelkedik.
Az adósságfék rendszer elemeinek a legfőbb célja, hogy elkerüljük a lakosság túlzott eladósodását. A lakáshitel-igénylés a legnagyobb felelősséggel járó döntések közé tartozik, hiszen hosszú évekre szóló elkötelezettséget jelent. A megfelelő szabályozással megakadályozható a túleladósodottság, valamint kiszámíthatóbbá tehető a hitelek törlesztőrészlete, ami hosszú távon a családok pénzügyi stabilitását szolgálja. Ennek a rendszernek az eszközei a hitelfedezeti mutató (HFM), illetve a jövedelemarányos hiteltörlesztési mutató (JTM).
Az MNB a jövedelemarányos hiteltörlesztési mutatóval kapcsolatban június közepén jelentett be módosítást. A tervezet összhangban van az MNB túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatójával, melyben arra kérik a hiteligénylőket, hogy csak akkora összegű hitelt vegyenek fel, amelynek a törlesztése akkor sem okoz problémát, ha váratlan kiadás merül fel, vagy változó kamatozású hitel esetén nőne a törlesztőrészlet.
Lássuk, hogyan változott az adósságfék rendszer és hogy ez hogyan érint téged!
A jövedelemarányos hiteltörlesztési mutató jelenleg is azt a célt szolgálja, hogy az igazolt jövedelemhez képest ne lehessen irreálisan magas törlesztőrészlettel hitelhez jutni. A 2018. szeptember 30-ig érvényben lévő szabályozás szerint a havi nettó jövedelem fele, vagyis 50 százaléka terhelhető jelzálog alapú forint hitellel, függetlenül a kamatperiódustól. Ha valaki magas, vagyis legalább havi nettó 400 000 forintos jövedelemmel rendelkezik, akkor ez az arány 60 százalékra emelkedhet. A JTM-et minden hiteligénylésnél figyelembe veszi a bank, így nem fordulhat elő, hogy úgy folyósítanak kölcsönt valakinek, hogy nincs bejelentett munkája és igazolható rendszeres jövedelme.
Hogyan változnak a JTM-re vonatkozó szabályok?
A jelenlegi szabályozás nem veszi figyelembe a kamatperiódus hosszát, ezen változtat a 2018 októberétől hatályba lépő módosítás.
- Az 5 évnél rövidebb kamatperiódus esetén a törlesztőrészlet nem haladhatja meg az igazolt jövedelem 25 százalékát, vagyis ebben az esetben a felére csökken a bevállalható törlesztő összege.
- Magas jövedelem esetén pedig 30 százalék a maximum.
- A legalább 5, de 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 35 százalék lesz a határ, magas jövedelem esetén pedig 40 százalék.
- Legalább 10 éves kamatperiódus esetén nincs változás az arányokat tekintve, ebben az esetben továbbra is az 50 százalék lesz a mérvadó.
A készülő szabályozás biztonságosabbá teszi a hiteligénylést, mivel megelőzi az ügyfelek túlzott eladósodását, csökkenti a hitelkamat-változás miatti kockázatot, ezenkívül kiszámíthatóbbá teszi a pénzügyi tervezést a családok számára. A módosítás további kérdéseket vet fel, mivel az intézkedés hatására várhatóan meghosszabbodnak a futamidők és így nőni fog a visszafizetendő összeg is.
Hogyan történik majd a JTM számítása a gyakorlatban?
Ha egy háztartásban élőknek az összes nettó jövedelme 250 000 forint, ennek eddig a felét, vagyis 125 000 forintot fordíthattak hiteltörlesztésre. Ez október 1-től 5 évnél rövidebb kamatperiódus esetén már csak 62 500 forint lehet, 5 és 10 év közötti hitelperiódus esetén pedig 75 000 forint. Ahhoz, hogy ennél nagyobb törlesztőt vállalhasson valaki, magasabb igazolt nettó jövedelemre van szüksége.
Hitelen gondolkodsz? Használd hitelkalkulátorunkat és találd meg a céljaidnak leginkább megfelelő terméket, legyen az gyorskölcsön, személyi kölcsön, autóhitel vagy szabad felhasználású hitel!
Összefoglalva, így módosul 2018. október 1-jétől a jövedelemarányos hiteltörlesztési mutató a forint alapú jelzáloghiteleknél:
Mi változik még?
2019. július 1-jétől további módosítás lép életbe a JTM-mel kapcsolatban, ugyanis többet kell keresnünk ahhoz, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők táborát erősítsük: a jelenlegi 400 000 forint már nem lesz elég ehhez, a határ 500 000 forintra fog emelkedni.
Így nehezebb lesz a hiteligénylés?
Valószínűleg igen, hiszen a bankoknak szigorúbb szabályokat kell figyelembe venniük a hitelképesség vizsgálatánál. Ez a módosítás sokakat kizárhat a lakáshitel piacról, valamint kevesebben tudják majd igénybe venni a jelenleg olcsóbb, változó kamatozású hiteleket. Ha a közeljövőben hitelt tervezel felvenni, és úgy gondolod, hogy a JTM módosítása ebben akadályozni fog, érdemes megfontolnod a hosszabb kamatperiódusú és az igénylés pillanatában drágább, de kiszámíthatóbb jelzálogkölcsön lehetőségét, valamint adóstárs vagy kezes bevonását.
A Bank360 lakáshitel kalkulátorával néhány kattintással kiszámolhatod, hogy a nettó jövedelmeddel milyen feltételekkel tudsz kölcsönt igényelni. Válogass a bankok kínálatából, és válaszd ki a számodra legkedvezőbb ajánlatot!
Mi a helyzet a szomszédban?
A közép-európai régióban nemcsak a hazai jegybank készül szigorítani a hiteligénylés feltételeit: Csehországban idén októbertől korlátozzák a felvehető jelzáloghitel-összeget az igazolt jövedelem függvényében. Ez a módosítás a túlzott hitelezés visszafogására szolgál, míg a magyarországi módosítás elsődleges célja a kamatkockázat veszélyeinek az enyhítése.
Szlovákiában tavaly lépett életbe a jelzáloghitelekkel kapcsolatos szigorítás. 2017. júliusa óta csak abban az esetben hagyhatják jóvá a pénzintézetek a kölcsönt, ha a törlesztő kifizetése után a meghatározott létminimumon felül megmarad a nettó jövedelem 10 százaléka. 2018. július 1. óta ez az arány 20 százalék.
Az eladósodottságot tekintve egyébként Magyarország nem teljesít rosszul a közép-európai régióban: 2015-ben az eladósodottsági ráta alacsonyabb volt, mint Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban, valamint az európai uniós átlagot tekintve is jól teljesítünk.
A jegybank adatai alapján a biztonság is egyre fontosabb szempont a hazai hiteligénylők körében: idén májusban az újonnan felvett lakáshitelek négyötöde fix kamatozású volt, míg ez az arány tavaly még a 40 százalékot sem érte el.