Egyre többen mondanak le nagyobb beruházásaikról, és növekszik azok száma is, akik kénytelenek hozzányúlni megtakarításaikhoz, és a hivatalos adatoknál sokkal nagyobb árnövekedést érzékelnek az élelmiszereknél - derül ki egy új kutatásból.
A Cetelem friss, ügyfelei körében végzett felmérése szerint minden tizedik ember hitellel hidalhatja át a következő időszak anyagi nehézségeit, köztük minden harmadik valamilyen energiatakarékossági korszerűsítést finanszírozna a kölcsönnel. A megkérdezettek több mint fele nem bízik abban, hogy év közben nőhet a fizetése, közel negyede pedig a következő év elején sem számít fizetésemelésre. Az áremelkedés miatt ötödük már hozzányúlt megtakarításaihoz.
A válaszadók 10%-a tervez hitelfelvételt, a jelenlegi gazdasági helyzetben – derül az online kutatásából. A megkérdezettek 77%-a már meglévő hitellel vág neki a télnek, ők nem terveznek további kölcsönt felvenni. A hitelfelvételben gondolkodók vagy a kölcsönt nemrég felvevők harmada lakásfelújításra, korszerűsítésre fordítaná a pénzt, de minden ötödik válaszadó a folyó kiadásait (élelmiszer, rezsi stb.) fedezné így. Tartós fogyasztási cikkre, nagy értékű eszközre a megkérdezettek 9,5% áldozna kölcsönből.
A romló gazdasági helyzet közepette a válaszadók többsége nem számít saját anyagi helyzetének rövidtávú javulására. Az 1010 fős felmérés adatai szerint 51% biztos abban, hogy munkahelyük nem fog évközi béremelést végrehajtani, alig 8% szerint várható ilyen lépés. 41%-uk pedig nem tudja, lesz-e bérnövekedés. Jövő év eleji fizetésemeléssel a megkérdezettek mindössze 16%-a számol, 23% nem is reménykedik, míg a nagy többség, 52% bizonytalan. Akik emelésben bíznak, azok zöme sem gondolja azt, hogy az az inflációt fogja követni: mintegy egyharmaduk (30%) 5-10 százalékos emelést valószínűsít, míg legfeljebb 5%-os emelésben 23 százalék reménykedik. 10-15%-os béremeléssel 18%-uk, ennél nagyobb mértékű növekménnyel pedig mindössze 8%-uk számol.
A válaszok alapján a rezsiemelés miatt a háztartások többségének újra kellett gondolnia a kiadásait, és általános a vélekedés, hogy a jövőben sem fog javulni a helyzetük. A megkérdezettek 41%-a az eddigi jelentős áremelkedések és bizonytalanabb kilátások miatt lemondott a nagyobb beruházásairól (például autó-, bútorvásárlás, ingatlan, nyaralás), ötödük pedig már hozzányúlt megtakarításaihoz. A válaszadók közel negyede (24%) – számolva a további nehézségekkel – igyekszik növelni megtakarításait.
A kutatás egyértelműen átalakuló vásárlási szokásokat tükröz: a válaszadók majdnem kétharmada ár szerint választja meg, mit és hol vásárol, fele pedig kevesebb nélkülözhetőnek ítélt cikket (például kozmetikumot) vesz le a boltok polcairól, mint korábban.
A megkérdezettek csaknem fele kevesebbet jár vendéglátóhelyre, míg nagyjából minden hatodik tartva a nehezebb időktől, felhalmozott tartós élelmiszerből (például lisztből, cukorból). A drágulás szinte mindenkit érint, alig vannak a megkérdezettek között, akik szerint a változások alig befolyásolják a mindennapi életet, a döntő többség negatív hatásokat tapasztal.
A válaszadók többsége nagyobb árnövekedést érzékel az élelmiszereknél, mint azt a hivatalos inflációs adatok mutatják. A Cetelem által megkérdezettek 25%-a szerint 30-40% közötti drágulás ment végbe, 24%-uk pedig 50%-ot is meghaladó áremelkedést érez. Egyaránt 22% válaszolta azt, hogy 20-30, illetve 40-50% közötti drágulást tapasztaltak.
A válaszadók több mint harmada (38%) számára az élelmiszer-árak emelkedése jelenti a legfőbb problémát, 23% pedig a rezsit nevezte meg legnagyobb anyagi teherként. 100-ból 27 ember e két költség együttesét értékeli a legnagyobb problémának, míg 5%-nak az üzemanyag drágulása a fő gondja. A válaszadók jelentős része már készül a benzin és gázolaj hatósági árának kivezetésére: egyaránt 28%-uk válaszolta azt, hogy ha ez bekövetkezik, lerakja a kocsit, illetve azt, hogy csak akkor ül autóba, ha az elengedhetetlenül fontos. 12 százalékuk ugyanakkor semmiképp nem változtatna autóhasználati szokásain.
A Cetelem felméréséből kiolvasható az is, hogy a válaszadók jelentős része elhúzódó válságra, illetve válságtünetekre készül. A „Hogyan fedezi majd a megnövekedett rezsiköltségeket?” kérdésre az 1010 megkérdetett közül 761-en válaszolták azt, hogy a rezsin fognak spórolni. A megkérdezettek mindössze 15% válaszolta azt, hogy emellett gondoskodtak lakóingatlanuk energiagazdálkodásának javításáról, míg alig 7% azok aránya, akik energiatakarékos rendszerek (hőszivattyú, napelem) beszerzésére szánták el magukat.
A Cetelem májusban szintén végzett egy több mint ezer fős felmérést, amely szerint az ukrán-orosz háború miatt a magyar háztartások ötöde már akkor lemondott valamilyen nagyobb vásárlásról (ez az arány most 41%), minden tizedik pedig növelte megtakarításait (most ez az érték 24%). Tavasszal még csupán százból tizenöt magyart érintett rendkívül negatívan a drágulás, és alig tizedük mondta, hogy egyáltalán nem vagy alig befolyásolja életüket az árak emelkedése (utóbbi most a 3%-ot sem éri el). A megkérdezettek bő 10%-a már májusra kénytelen volt megtakarításaihoz hozzányúlni. Ez az arány szeptember közepére 20%-ra nőtt.
