Izzasztó nyár elé nézünk, mert az elemzők szerint az infláció hőfoka három hónapos kánikulát vetít előre a fogyasztói árakban. A kamatemeléseknek sem értünk még a végére.
Az idei év nyári hónapjaiban jó eséllyel 10 százalék feletti éves árindexeket is látunk, az éves átlagos infláció pedig meghaladhatja a 9,5 százalékot. 2023-ban az év közepétől már érdemi csökkenést várunk, de éves átlagban még jövőre is 4 százalék felett maradhat a pénzromlási ütem – jósolja Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
A negatív külső sokkhatások az erős hazai kereslettel párosulva itthon is az infláció dinamikus emelkedését eredményezték. A gazdaságot továbbra is a termékek és szolgáltatások széles körére kiterjedő erőteljes inflációs nyomás jellemzi, még akkor is, ha az alapélelmiszerek és az üzemanyagok (meghosszabbított) árstopja részben korlátozza az áremelkedést. Az év hátralévő részének kilátásait nagyfokú bizonytalanság jellemzi, de Trippon Mariann szerint az elhúzódó háború, a kínai COVID politika globális beszállítói láncokra gyakorolt hatása, az idén várhatóan rendkívül magasan maradó világpiaci energia- és mezőgazdaságitermék-árak a szolid belső kereslettel párosulva kicsi esélyt adnak arra, hogy a pénzromlási ütem 2022-ben érdemben mérséklődjön.
A magas és tovább emelkedő infláció, az érdemben romló inflációs várakozások, a gyenge forintárfolyam és a külső környezet változása a Magyar Nemzeti Bank számára is kijelöli az utat: a kamatemelések a következő hónapokban folytatódnak, monetáris lazításra idén valószínűleg nem lesz lehetőség. Az irányadó jegybanki kamat a CIB szakembereinek várakozásai szerint 2022-ben 7,5-8,5 százalék között tetőzhet, nagyobb eséllyel a sáv felső széléhez közelebb. Ha az inflációs folyamatok a most várt pálya mentén haladnak, 2023 második-harmadik negyedévében kerülhet komolyan szóba a kamatcsökkentés, a következő időszakban azonban a COVID-válság és a háború előtt jellemző alacsony kamatok nem térnek vissza.
A CIB elemzői úgy látják, hogy a jegybank kamatemelési ciklusa az év eddig eltelt részében nem járt érdemi forinterősítő hatással. A hazai deviza árfolyamát a negatív külső hatások mellett belső tényezők is alakították, így az év eddig eltelt részében a forint alulteljesített régiós versenytársaihoz képest.
A belső tényezők közül most a jogállamsági eljárással kapcsolatos bizonytalanságok, a háborús vészhelyzet kapcsán bevezetett rendkívüli intézkedések, a monetáris politikai kilátások körüli kérdőjelek és az ország egyensúlyi helyzetét érintő dilemmák állnak a befektetői figyelem középpontjában. Az év további részében 370-390 forint között ingadozó euróárfolyamot várnak a CIB szakértői. Ha viszont külső vagy belső okok miatt a forint intenzív leértékelődési nyomás alá kerülne, akkor szerintük a jegybank az egyhetes betéti kamat alakításával képes stabilizálni az árfolyamot.
Lassulni fog a gazdasági növekedés
A CIB Bank elemzői szerint a a GDP-növekedés üteme 2022-ben a fokozatos lassulás ellenére is 4 százalék körül alakulhat. A magyar gazdaságpolitika számára a fő feladat a makrogazdasági egyensúly helyreállítása lesz.
Az első negyedévben a vártnál jobb teljesítményt nyújtott a hazai gazdaság, éves szinten a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal bővült a GDP. A háború ebben a három hónapban minimálisan hatott az aktivitásra, miközben a választások előtti jelentős extra jóléti kiadások (például a családi szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a fegyverpénz) komoly lökést adtak a fogyasztásnak. Ez segítette a az idei növekedést, de ez az ütem az év további részében nem fenntartható.
A fogyasztásnak a feszes munkaerőpiac, a dinamikusan emelkedő átlagjövedelmek, a háztartások magas megtakarítás-állománya nyújt támaszt. A felpörgő infláció, a reálbérek lassabb ütemű bővülése (a magasabb jövedelmi szegmensekben akár csökkenése), a dráguló finanszírozás, a bizalom romlása viszont ezzel ellentétes hatást vált ki.
A következő negyedévekben a háztartások fogyasztása is mérséklődik, de az év egészében még ez lehet a növekedés legfőbb motorja. A beruházásoknál érdemi fékezés várható: a vállalati beruházásokat a dráguló hitelek mellett a bizonytalan kilátások és a szektort érő költségsokkok foghatják vissza, míg a költségvetési vagy attól függő beruházásoknál az uniós források hiánya mellett a költségvetés kiigazítási kényszere okoz visszaesést.
