Fordulat következett be a befektetések piacán, ami valójában már az infláció felgyorsulása előtt elindult, a megtakarítók ugyanis megérezték az áremelkedések előszelét, és átrendezték a befektetéseiket, hogy ilyen körülmények között is reálhozamot tudjanak elérni.
A tartósan magas infláció feladja a leckét azoknak, akiknek van lehetősége megtakarítani. Sokféle befektetés közül lehet válogatni, de a választás nem egyszerű: a megtakarítók most is a reálhozamot kínáló célpontokat keresik. Ehhez a K&H szakemberei szerint most olyan kombinációra van szükség, amelyben vannak a biztonságosabb állampapírokhoz és betétekhez képest rizikósabb részvénybefektetések, köztük részvényalapok is.
Bár előre lehetetlen megmondani a jövőbeni hozamokat, azok nagysága nagyban függ a kockázati étvágytól. A nagyobb rizikóvállalás magasabb hozammal kecsegtet, de nagyobb kockázatot is jelent. Az első negyedévben a K&H által kezelt alapok állományának bővülésének jelentős részét a részvényalapok és a vegyes alapok hozták.
A korábbi években megszokott nyugalmi állapotot egy bizonytalanabb váltotta fel megtakarítások piacán. A globális és a magyarországi infláció 2021 közepétől felgyorsult, és tartósan magas szinteken maradhat, ez pedig a megtakarítások szempontjából is kulcsfontosságú. Magyarországon a megtakarítási kedv növekedéséhez hozzájárultak az év eleji állami extra juttatások, köztük az szja-visszatérítések.
Az extra bevételeket többféleképpen használták fel az érintettek, többek között pénzügyi befektetésekre. Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája szerint a jelenlegi magas infláció idején lényeges, hogy a portfóliónkban legyenek nagyobb hozammal kecsegtető, de ezzel együtt rövid távon jobban ingadozó részvényeszközök is. Csak így tudunk ugyanis olyan befektetési csomagot felépíteni, amellyel van esélyünk infláció feletti, tehát valódi (reál)hozamot elérni.
Az, hogy mekkora a részvényalapok vagy részvények aránya egy kisbefektető portfóliójában, attól függ, mekkora kockázatot akar és képes vállalni. Fontos, hogy mindig csak annyi kockázatosabb eszközt tartsunk befektetéseink között, amennyi megfelel a kockázati étvágyunknak, és ezekre a befektetésekre hosszú távú építőelemként tekintsünk – tanácsolja a szakember.
A K&H azt látja, hogy az elmúlt két évben határozottan megnőtt a kockázatvállalási hajlandóság a lakossági ügyfelek körében. Ez a folyamat az infláció megugrása és az MNB kamatemelései miatt már jóval korábban megindult. 2020 elején még az óvatosabb befektetési alapok voltak a népszerűbbek, majd 2020 decemberére az arány megfordult, és a dinamikusabb befektetési megoldások vették át a vezető helyet.
A trend aztán 2021 során számottevően felgyorsult, és a K&H-nál jelenleg már közel 80 százalékban a dinamikusabb megoldásokat választják a megtakarítók a vegyes alapoknál. Elsősorban azért, mert sokan már a magasabb inflációs adatok megjelenése előtt érzékelték, hogy felfelé indulnak az árak. Ez a befektetési stratégia 2021 során rendkívül kifizetődő volt, hiszen tavaly a részvénypiacok kiemelkedően teljesítettek, míg a hozamok emelkedése miatt a kötvények rosszul szerepeltek.
A szakértő szerint ebben az évben a piacok sokkal ingadozóbbak lehetnek, mint tavaly. Ebben a helyzetben kiemelten fontos, hogy a rövid távú ingadozásoktól ne ijedjenek meg a megtakarítók, azaz hosszú távon kell gondolkodni a befektetéseikben, és a már említett kockázati étvágyhoz passzoló színes befektetési portfóliót érdemes összeállítani annak, akinek megvannak erre a pénzügyi lehetőségei.
