A napi bevásárlások visszafogásával, a nagyobb beszerzések, beruházások elhalasztásával reagálnak a magyarok a szárnyaló inflációra, aminek a további emelkedésére számítanak.
Európában a megkérdezettek 87 százaléka további áremelkedést vár. Magyarországon ez az arány 95 százalék - derül ki a Cetelem 15 európai országban készült felméréséből.
- A pandémiát követő erőteljes pezsgés már a múlté, a fogyasztók egyre óvatosabbá válnak. A fogyasztói attitűdök változnak, erősebb a szándék a tartalékok képzésére - összegezte a kutatás főbb trendjeit Szabó Péter, a Cetelem vezérigazgatója.
A pénzintézet májusban több mint ezer fős felmérést készített Magyarországon, amiből kiderült, hogy az orosz-ukrán háború kitörése, és az ennek következtében tovább gyorsuló infláció miatt a válaszadók ötöde már lemondott valamilyen nagyobb beruházásról, autóvételről vagy ingatlanvásárlásról, minden tizedik pedig növelte megtakarításait, illetve felhalmozott bizonyos élelmiszerekből és tartós fogyasztási cikkekből.
Százból tizenöt magyart rendkívül negatívan érint a drágulás, és alig tizedük mondja, hogy egyáltalán nem vagy alig befolyásolja életüket az infláció. Az emberek harmada saját bevallása szerint az elmúlt hónapban legalább 20 százalékkal költött többet élelmiszerre, mint korábban szokott. A magyarok kétharmada a jövőben az élelmiszerek mellett a felújításhoz, építkezéshez szükséges anyagok 20 százalékot meghaladó drágulására is számít.
A válaszadók négyötöde az árak emelkedése miatt csökkenti kiadásait, minden negyedik megkérdezett pedig többletmunkával kívánja javítani helyzetét. A legtöbben élelmiszerekből és higiéniai termékekből vásárolnak kevesebbet.
A fizetésemelés egyelőre nem jelent meg az árrobbanás ellensúlyozásának eszközeként. A magyar megkérdezetteknek csak 5 százaléka jelezte, hogy a munkaadója soron kívüli béremelésre készül. Bő 10 százalék már a megtakarításaihoz is kénytelen volt hozzányúlni, és akár a lekötött betéteket is fel kellett törniük.
Pörög a használt üzlet
A kényszerű takarékosság és a növekvő környezetvédelmi tudatosság radikális változásokat hoz a kiskereskedelem világában is. Teret nyer a használt termékek újraeladását és újrahasználatát középpontba állító körkörös gazdaság - állapítja meg a Cetelem nemzetközi felmérése.
A cég európai kutatásában a megkérdezettek 52 százaléka a spórolás lehetősége miatt jelenik meg a használt termékek piacán, de a fogyasztók 36 százalékánál a környezet megóvása a döntő szempont, míg egyharmaduk számára az a fontosabb, hogy így többféle termékhez jutnak hozzá.
Szembetűnőek a generációk és a nemek közti különbségek is: a férfiak és a fiatalok több pénzt keresnek tárgyaik eladásából. Az Európai Unióban a 35 év alattiak átlagosan havi 103 eurót keresnek eladásaikból, az 50 év felettiek viszont csak 42 euró többletjövedelemre tesznek szert így.
A magyarok kétharmada is vásárolt már használt árucikket online ismeretlentől, és jellemzően készpénzben fizetett érte. Tízből négy magyar értékesítőként is belekóstolt már az online piacterek mindennapjaiba, a legtöbben elektronikus eszközt és bútort bocsátottak így áruba.
