Rekordot rekordra halmoznak az alapok és a biztosítók. A befektetési alapok és a biztosítók is komoly állampapírvásárlók, az alapok viszont kedvelik a nem szokványos, egyéb befektetéseket is, a biztosítók pedig befektetési jegyekben tartják a legtöbb pénzt.
Kiderült, miben tartják a befektetéseiket a hazai biztosítók és befektetési alapok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis a napokban közzétette mindkét szektor mérlegét. Mind az alapkezelők, mind a biztosítók rekord összeget halmoztak fel az első félév végére. Az alapkezelőknél lévő eszközállomány az idén májusban átlépte a 20 ezer milliárd forintos lélektani határt, júniusban pedig 20 688 milliárdon tetőzött. Ennek nagyjából a fele, 10 084 milliárd forint volt a háztartások tulajdonában.
Az alapokban lévő pénz nagyjából a háromnegyede, 16,2 ezer milliárd forint nyíltvégűekben volt, a maradék, nem egészen 4,5 milliárd pedig zártvégű konstrukciókban. Utóbbiak azóta váltak különösen népszerűvé, amióta a magas kamatok miatt ismét képesek az alapkezelők tőkevédett alapokat indítani. Ezek a konstrukciók pedig a kisbefektetők körében rendkívül népszerűek, hiszen a befektetett pénzüket nem bukják el, ha kitartanak az alap mellett a futamidő végéig, emellett pedig a magas hozamot is elérhetnek, ha az alap által választott befektetések jól teljesítenek.
Nem sokat tőzsdéztek az alapok
A nyíltvégű alapok vagyonának a legnagyobb része “egyéb befektetésben van”. Csaknem 8927 milliárdot tartanak ezekben az eszközökben, amelyek lehetnek készpénz- és számlapénz, lekötött betét, befektetési jegy, ingatlan, felhalmozott kamat, derivatívák és még sok minden más. Az egyéb eszközök több mint 80 százaléka hazai befektetés, a maradék külföldi.
Hazai állampapírban és MNB-kötvényben bő 3 ezer milliárd forintot tartanak a nyílt végű alapok, emellett ezer milliárd forintot meghaladó összeget fektettek be hazai vállalati kötvényekbe, több mint kétezer milliárdot pedig külföldi kötvényekben tartanak.
A részvényalapok Magyarországon sosem voltak igazán keresettek, bár akadtak évek, amikor nagyon sokat lehetett velük keresni. Talán ez az oka, hogy részvényekbe viszonylag kevés pénzt tesznek az alapok a mai napig. A magyarországi részvénypiacon mindössze 307 milliárd forintnyi befektetésük volt, a külföldi tőzsdéken ennek majdnem a háromszorosát forgatják. Érdekesség, hogy a lakossági befektetők sokkal több, 2500 milliárd forintot meghaladó összeget tartanak közvetlen részvénybefektetésben, mint maguk az alapok.
Csúcson az életbiztosítási tartalékok
A biztosítók tartalékai is rekordot döntöttek az első félévben. A júniust 4200 milliárd forintot meghaladó eszközállománnyal zárta a szektor, ebből 3260 milliárdot tettek ki a biztosítástechnikai tartalékok. A hagyományos életbiztosításokhoz kapcsolódó tartalék is nőtt valamelyest, a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka pedig történelmi csúcson járt, 1995,4 milliárd forintot tett ki. Összesen 2688 milliárd forintot tartottak a biztosítók ügyfelei életbiztosításokban.
Az egyéb biztosítási tartalék 740,8 milliárd forint volt, ami elmaradt az egy évvel korábbitól. Az nem jó hír, hiszen az infláció miatt a károk értéke növekedhet, ez pedig tovább apaszthatja a tartalékokat. A bruttó kárkifizetés a második negyedévben 7 százalékkal haladta meg a tavalyit.
A biztosítók a magyar állampapírpiac egyik legnagyobb befektetői, államkötvényben, diszkontkincstárjegyben és MNB-kötvényben összesen több mint 1500 milliárd forintot tartottak a félév végén, ez az eszközállományuk nagyjából 36 százaléka. Nagyon kedvelik a befektetési alapokat is, hazai és külföldi alapokban 1745 milliárd forintot tartanak nagyjából fele-fele arányban. Ezek a befektetések döntő részben a befektetési egységhez kötött életbiztosításokban vannak.
Közvetlen részvénybefektetés a biztosítóknál is kevés van, nem éri el az állomány a 120 milliárd forintot, emellett valamivel több mint 200 milliárd forintot tartanak bankbetétben. A vagyonuk többi része egyéb pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközben található.
