Az idén már csaknem 4 ezer milliárd forintnyi friss pénz áramlott hazai értékpapírokba. Az állampapír a kedvenc, de a befektetési alapok is tarolnak. A részvények közül az OTP a kisbefektetők egyes számú kedvence.
Októberben is tovább híztak a háztartások értékpapírszámlái. Az év tizedik hónapjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adatai szerint újabb 304 milliárd forintot tettek félre a kisbefektetők, tíz hónap alatt januártól kezdve pedig már csaknem 4 ezer milliárd forintnyi friss pénz került hazai kibocsátású értékpapírokba. Ennek - és persze a hozamoknak - köszönhetően magyar értékpapírokban már 22 246 milliárd forintjuk van a háztartásoknak.
A befektetések legnagyobb hányada - 12 285 milliárd forintnyi - hazai állampapírokban van. Bár a legnépszerűbb kötvény, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kondícióit folyamatosan rontja az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), és az egy befektető által megvásárolható mennyiséget is egyre szigorúbban korlátozza, még így is 134 milliárd forintnyi friss megtakarítás áramlott állampapírokba októberben.
Az eddigieknél sokkal rosszabb, 9,9 százalékos 2024-es kamatozást kínáló új PMÁP sorozatot november 23-án jelentette be és a hónap végén hozta forgalomba a az Államadósság Kezelő Központ, aminek hatására november utolsó napjaiban hatalmas volt a forgalom a régi sorozatból, de ez majd a következő havi statisztikában mutatkozik meg.
A befektetési alapok taroltak
A banki kötvények is vonzzák még a friss megtakarításokat annak ellenére is, hogy az állampapírokkal ellentétbe, ezek kamatára 15 százalékos kamatadót és júliustól további 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kivetettek. Október végén már 573,5 milliárd forint lakossági megtakarítás volt ilyen eszközökben, a csaknem 37 milliárd forintnyi frissen eladott kötvény nagyobbik hányada viszont deviza alapú volt. Úgy tűnik, a lakossági befektetők egyre inkább eurós vagy dolláros befektetésként tekintenek a bankok hitelpapírjaira, hiszen a meglévő állomány több mint 43 százaléka devizakötvény.
A legtöbb friss pénzt a befektetési alapok vonzzák annak ellenére, hogy a kamatadó és a szocho ezekre is vonatkozik. Az ingatlanalapok kivételek csak abból a szempontból, a szochót azokra nem vetették ki. Októberben több mint 141 milliárd, az első tíz hónapban pedig összesen csaknem 1700 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás ment az alapokba, ezzel a háztartásoknál lévő teljes állomány átlépte a 8 ezer milliárd forintos lélektani határt.
Az alapok ugyan kockázatosabbak az állampapíroknál, a visszatekintő hozamok viszont vonzóak, vélhetően ezért döntenek sokan a vásárlás mellett. Természetesen, ha emelkednek a tőzsdék és csökkennek az állampapír-piaci hozamok, amire van esély, akkor az alapok a jövőben is jól teljesíthetnek.
Továbbra is az OTP a lakosság kedvence
A kisbefektetők egy része még mindig szívesen tőzsdézik a hazai parketten. A háztartások hazai részvényállománya október végén is történelmi csúcson volt, 1394,8 milliárd forint volt annak ellenére, hogy ebben a hónapban több részvényt adtak el a befektetők, mint amennyit vettek. Az árfolyamok ugyanis emelkedtek, emiatt többen is profitot realizáltak.
A lakosság részvényállományának nagyobbik fele úgynevezett “egyéb monetáris intézmények”, vagyis bankok által kibocsátott részvényben van. Ez praktikusan az OTP-t jelenti a Budapesti Értéktőzsde bankjai közül, a többi hitelintézeti részvény forgalma és közkézhányada ugyanis minimális.
Októberben a kisbefektetők nagyobbik része megtartotta a bankpapírokat, és jól is jártak ezzel, hiszen lett egy kevés árfolyamnyereségük. Akik novemberben is kitartottak a részvényeik mellett, azok jól jártak, hiszen azóta az OTP árfolyama mintegy 8 százalékot emelkedett.
