A lakásokat ért károk közül a legtöbbet a csőtörések okozzák, de a viharokhoz kapcsolódókból is összejön ennyi. Csőtörésnél 100 ezer az átlagkár, tűzesetnél viszont már egymillió forint. Cascóra átlagosan 500 ezret fizetett az Allianz.
Az Allianzhoz tavaly közel százezer lakóingatlannal kapcsolatos kárbejelentés érkezett. A leggyakoribb a csőtörés, a kárbejelentés 30 százalékát ez tette ki. A csőtöréskárok átlag kifizetése meghaladta a százezer forintot.
Az elfolyt víz árát is térítheti a biztosítás
A lakásbiztosításokról sokan nem tudják, hogy csőtörés esetén a biztosítás nemcsak az ingóságban és az épületben okozott károkat téríti meg, hanem megtérülhet az elfolyt víz miatti többletdíj is. Ez kifejezetten sokat számít, ha például egy nyaralás miatt hetekig távol vagyunk otthonról, vagy ha a vidéki nyaralónkról van szó, hiszen az ennyi idő alatt elfolyt vízmennyiség jelentősen megemelheti a vízszámlánkat, akár százezres tétel is lehet.
A viharok sokféle kárt okoznak a lakásokban
Az időjárás tavaly is óriási károkat okozott: az ingatlankárok esetében a csőtörés után a vihar volt a leggyakoribb ok, 15 százalékkal. Az összes viharos időjárással összefüggésbe hozható károk (beázás, villámcsapás indukciós hatása, jégverés, felhőszakadás, üvegtörés, villámcsapás, tetőbeázás, hónyomás) száma megközelíti a csőtörésekét, ahogyan kárkifizetésben is.
Tavaly február volt a legviharosabb hónap, ekkor csaknem négyszer annyi viharos időjárással összefüggésbe hozható kárbejelentés érkezett az Allianzhoz, mint a havi átlag, az időjárási szempontból legnyugodtabb márciushoz képest pedig tízszer annyi. Ebben a hónapban a viharokhoz kapcsolódó károk az Allianzhoz beérkező összes bejelentett kár 46 százalékát tették ki. Ehhez hasonlóan magas volt az ilyen típusú károk aránya júniusban (41 százalék), illetve májusban (közel 40 százalék), amikor a jégveréskárok száma hétszer annyi volt, mint egy átlagos hónapban. A viharos időjárás ezenkívül szeptemberben okozott még nagyobb pusztítást, amikor a havi átlagnál kétszer több beázás volt, augusztusban pedig a villámlások eredményeztek kiugró mértékű károkat.
Bár a tűzesetek nem tartoznak a leggyakrabban előforduló kártípusokhoz, hiszen az összes bejelentett kár 1 százalékát sem teszik ki darabszám alapján, a kárkifizetéseket nézve viszont 13 százalék az arányuk, így ebből a szempontból a tűzkárok a csőtörés után a második helyen állnak, az átlagos térítési összeg pedig több mint egymillió forint.
Félmillió forintos átlag kárkifizetés cascóra
A gépjárművek esetében a kártérítési igények számát tekintve 2022-ben nem volt lényeges eltérés az azt megelőző két évhez képest. A 2020-as járványidőszakban az autós forgalommal párhuzamosan a casco és a kgfb bejelentések száma is némiképp csökkent, ám a tavalyihoz képest csupán 10 százalékkal volt alacsonyabb. A casco biztosítások kapcsán káronként az 500 ezer forintot is megközelítette az átlagkifizetés.
A casco biztosítások esetében a töréskár áll az első helyen, amit az üvegkár követ. Ezek együttesen az összes kárigény és kifizetés csaknem 90 százalékát teszik ki. A rangsorban a harmadik a jégveréskár, ami darabszám alapján tavaly közel a felére csökkent 2021-hez képest, ám ez még mindig a háromszorosa a 2020-as adatoknak. A májusi jégverés tehát az autókat sem kímélte: a bejelentések száma több mint ezerrel több volt a havi átlagnál. A hatodik és hetedik helyen álló rongálások és lopások száma 2020-hoz viszonyítva két és félszeresére, illetve másfélszeresére csökkent.
Meredeken növekednek a helyreállítási költségek
A KSH adatai szerint tavaly év végén az építőipari termelőiár-index 26 százalék, míg a járműalkatrészek 22,8 százalékkal, a járműjavítás, -karbantartás pedig 22,6 százalékkal drágult egy év alatt. Tehát az alkatrészek, az építőipari anyagárak, a munka- és rezsióradíjak növekedésével a káresemények helyreállítása is egyre többe kerül, a kisebb helyreállítások során is. Az Allianz tapasztalatai alapján ráadásul a szakemberek munkadíja ma már az anyag- vagy alkatrészek árának akár többszörösére is emelkedett.
A helyreállítási, javítási költségek növekedése miatt a már meglévő biztosítási szerződésünket is érdemes rendszeresen, legalább évente felülvizsgálni annak érdekében, hogy otthonunk ne váljon alulbiztosítottá. Ha pedig megtörténik a baj, és kár éri házunkat, lakásunkat vagy autónkat, a legfontosabb, hogy a káreseményt fotókkal, a lehető legpontosabban és legrészletesebben dokumentáljuk, és minél hamarabb bejelentsük azt a biztosítónknak, hogy a kárelhárítás mielőbb megkezdődhessen, és ne legyen még nagyobb baj.
