Kissé elbizonytalanodtak a lakásfelújítást tervezők Magyarországon, a GKI friss felmérése szerint a lakásukra a következő egy évben biztosan jelentős összeget költők aránya csökkent, míg a valószínűleg ugyanerre törekvőké nőtt. A lakóingatlanok energiafogyasztásának csökkentésére uniós segítséggel indulhat új program.
A lakóingatlanukra a felmérést következő egy évben nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma 2022 közepén érte el a csúcsot. Akkor az Otthonfelújítási program jelentős összegekkel támogatta a gyereket nevelő családok lakásfelújítását vagy korszerűsítését. A lakásfelújítási támogatás kifutása után azonban jelentősen visszaesett a lakáskorszerűsítést tervezők aránya, a korábbi 35-39 százalékról 25 százalék körül szintre.
Ez az arány azonban még mindig magasabb, mint volt az otthonfelújítási program előtti időszakban (2019-2020). Ezt valószínűleg ösztönzi a nagyobb, korszerűtlenebb és kevésbé energiahatékony lakóingatlanok megemelkedett rezsiköltsége is.
A GKI októberi, ezer fős mintán végzett, reprezentatív kutatása szerint a megkérdezett háztartások mintegy 4 százaléka biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakására, míg 20 százalékuk valószínűleg ugyanezt teszi. Negyedévvel korábban ugyanez a két arány közel 7 és 18,5 százalék volt. Azaz a biztosan vagy a valószínűleg felújító családok aránya nem sokat változott az előző felméréshez képest, de ezekben a tervekben egyfajta elbizonytalanodás érezhető: a biztosan felújítást tervezők aránya szignifikánsan csökkent, a csak valószínűleg ugyanerre törekvőké ugyanakkor emelkedett - hívja fel a figyelmet a GKI.
Az életkor előrehaladásával csökken a felújítási szándék: míg a 30 év alattiak körében 9 százalék a biztosan, 22 százalék a valószínűleg felújítást, korszerűsítést tervezők aránya, addig a 60 év felettiek esetében ez a két arány 2 és 14 százalék. Az egyes településtípusok között nincs nagy különbség. Az ország központi és dunántúli területein lakók jóval nagyobb arányban számoltak be felújítási tervekről, mint a keleti régiókban élők.
Új pályázatok indulnak
Azok számára is, akik önerőből eddig nem mertek belevágni a korszerűsítésbe, segítséget jelentene - a zöld hitelek mellett - a kormány által tervezett újabb, a lakóépületek energiahatékonyságának javítását célzó program. Ez egy több mint 200 milliárd forint keretösszegű program lenne, amelyhez az Európai Uniótól kér hazánk pénzt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében. Olyan beruházásokhoz lehetne magánszemélyeknek és társasházaknak pályázaton támogatást igényelni, amelyek megvalósításával mintegy 30 százalékkal csökkenne az épületek energiafogyasztása. Az új lakásfelújítási támogatásról korábbi cikkünkben olvashat.
Uniós társfinanszírozású program lenne - ha erre rábólint az EU - az új napelem pályázat is, amelynek indulását az energiaügyi miniszter jelentette be október elején. A bruttó elszámolásba kerülő lakossági felhasználók kaphatnak támogatást napelemes háztartási kiserőművek és energiatárolók telepítésére, a fejlesztési költségek legfeljebb 65 százalékáig. A Napenergia Plusz Program keretösszege közel 76 milliárd forint, erről bővebben ebben a cikkben olvashat.
