Tovább szigorítják a bankok 2023-ban a hitelezési feltételeiket, és arra számítanak, hogy a korábbinál több kölcsön dől majd be. Főleg az autóhiteleknél lehetnek problémák.
Ismét felmérte a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mire készülnek a hazai bankoknak a hitelekkel kapcsolatban. A jegybank negyedévente végzi el ezt a hitelezési felmérést, legutóbb az idén januárban kérdezte meg a bankokat. A válaszok alapján a vállalkozások biztosan nem fognak örülni, ugyanis a bankok többsége a következő félévben még tovább szigorítja a hitelfeltételeket, pedig már 2022 utolsó negyedévében is nehezítették a kölcsönhöz jutást a romló gazdasági kilátásokra és iparágspecifikus kockázatokra hivatkozva.
Kellett nagyon az új hitelprogram
A vállalatoknál általában a bankok nettó értelemben vett 29 százaléka jelezte, hogy szigorítást tervez, a kkv-nál már nettó 40 százalék mondta ezt. Ez azt jelenti, hogy 40 százalékkal több bank tervez szigorítást, mint amennyi nem változtat, esetleg enyhíti a feltételeket. Utoljára a covid-járvány első hullámában döntöttek hasonlóan nagy arányban a bankok a vállalati hitelek szigorításáról.
A cégeknek viszont kellene a hitel. A forinthitelek és a hosszú lejáratú hitelek iránt ugyan csökkent a kereslet, de a devizahitelek iránt - ezek kamata jóval alacsonyabb lehet - a bankok 70 százaléka, a rövid lejáratú hitelek esetében pedig 31 százaléka számolt be élénkülő keresletről, melyek iránt 2023 első félévében tovább bővülhet a kereslet a válaszadók szerint. Ezt a kormány is észrevette, vélhetően ennek is köszönhetően indult el február 1-jén a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH). A forinthitelek és a hosszú lejáratú - jellemzően beruházási hitelekért viszont az idén sem fognak tolongani a cégek a bankok szerint.
A lakosság is hoppon maradhat, ha kölcsönre vár
Már a tavalyi utolsó negyedévben is több bank szigorított a belső adósságfékszabályain a lakáscélú hiteleknél, az idén pedig újabb hitelintézetek állhatnak be a sorba. A pénzügyi intézmények ugyanis úgy látják: romlik az ügyfeleik hitelképessége, és a gazdasági kilátások is bizonytalanok maradtak. Nyilvánvaló: ha nőnek az élelmiszerárak, a rezsiszámlák, a korábbi jövedelemből nem biztos, hogy ugyanúgy tudnak törleszteni az adósok, mint korábban.
Lakáshitelt egyre kevesebben akarnak felvenni már így is a magas kamatok miatt. Jóformán az összes banknál csökkent a kereslet, és több hitelintézet arra számít, az idén kevesebben akarnak majd lakáshitelt.
A főként személyi kölcsönöket jelentő fogyasztási hitelek feltételein is szigorítottak a bankok már tavaly év végén is, elsősorban a felárak emelkedtek. A hitelintézetek arra hivatkoztak: nőttek a forrásköltségeik, és a gazdasági kilátások is romlottak.
Mivel az ügyfelek hitelképessége is rosszabb lehet a jövőben, jó néhány bank épp ezért további szigorítást fontolgat. Különösen sok bank tervezi a szabad felhasználású jelzáloghitelek feltételeinek szigorítását.
A csökkenő fogyasztói bizalommal együtt az ilyen hitelek iránti kereslet visszaesését a bankok 80 százaléka érzékelte a negyedik negyedévben, 2023 első és második negyedévében pedig nettó 26 százalékuk számít további keresletcsökkenésre ezen a területen.
Több lesz a bedőlt hitel
Az MNB Hitelezési felmérése arra is kitért, mit várnak a bankok a már meglévő állománytól, nőhet vagy csökkenhet-e a bedőlések aránya. Egyértelműen minden lakossági hitelezési területen romlást várnak az idén a hitelintézetek, így a lakáscélú, a szabad felhasználású jelzálog-, a fogyasztási és autóhiteleknél, valamint az egyéb hiteltípusoknál is.
A vállalati hitelpiacon is romló portfóliókra számít a bankszektor a kisebb és a nagyobb vállalatok kölcsöneinél egyaránt. Egyes speciális területeken különösen sok bank számít a portfóliók romlására, ilyenek például az üzleti célú ingatlanokon belül a bevásárlóközpontok.
