Fékeznek a lakásárak: a KSH adatai szerint tavaly a harmadik negyedévben már csak egy százalékkal drágultak a lakások az előző negyedévhez képest, országos átlagban. Éves alapon is lassult a növekedés üteme, igaz, még 21 százalékos volt a drágulás. Az idén a vevők tovább fogyhatnak.
Erős lassulás látszik a hazai lakáspiacon: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összevont lakáspiaci árindexe - amely a használt és az új lakások indexeinek súlyozott átlaga – mindössze 1 százalékos emelkedést jelez 2022. harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest. (Ez egyelőre előzetes adat, ami módosulhat.) Tavaly az első negyedévben még 9,4, a második negyedévben pedig 5,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak Magyarországon.
Éves alapon is látszik az árak mérséklődése, bár az emelkedés nominális értéke még 21 százalékos volt a harmadik negyedévben 2021 azonos időszakához képest. A megelőző két negyedévben 22,8 és 24,2 százalékos áremelkedést mértek a statisztikusok. (Négy negyedév alatt bekövetkező 24 százalékos drágulásra még nem volt példa a megfigyelések kezdete óta.)
Ez már a fordulat
Elérte csúcsát az áremelkedés 2022. második negyedévében: az MNB-lakásárindex alapján éves szinten 24,8 százalékkal nőttek a lakásárak országos átlagban, ami a jelenlegi, 9 éve tartó lakáspiaci ciklusban mért legmagasabb árdinamikát jelenti – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022. novemberi lakáspiaci jelentéséből. A harmadik negyedévben azonban jelentősen lassulhatott a növekedés éves üteme, 18,4 százalékot tehetett ki. Negyedéves alapon pedig már csak jó 1 százalék körüli drágulást jelzett előre az MNB is.
A kereslet jelentősen visszaesett a harmadik negyedévben: az MNB becslése szerint a magánszemélyek lakáspiaci tranzakcióinak száma 32,3 ezret tett ki, ami 22,6 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az adásvételek harmadik negyedévi száma utoljára 2013-ban, a lakáspiaci ciklusforduló idején volt ilyen alacsony. A tranzakciók csökkenése lakáspiaci fordulatot jelezhet előre.
Hat a rezsiköltségek emelkedése
Az MNB által megkérdezett piaci szereplők a kereslet folyamatos csökkenésére számítanak, a mélypont 2023. február-márciusban jöhet el. A lakáspiac szétszakadhat, aminek az oka a rezsiköltségek emelkedése. A rossz energiahatékonyságú ingatlanokat csökkenő ár, a jó energiahatékonyságúakat az árak stagnálása vagy emelkedése, az újépítésűeket pedig további áremelkedés jellemezheti.
A lakáshitelek iránti kereslet is visszaesett a harmadik negyedévben, míg a második negyedévben rekordösszegben, 427 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket a bankok, augusztusban az összeg már nem érte el a 100 milliárd forintot. Az augusztusi adat darabszámban és volumenben is 19 százalékos csökkenést jelent éves alapon.
Az ősz végére még csúnyább lett a kép
2022 novemberében a lakossági ügyfelek már csak 50,6 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek a bankoknál. Ez pedig 2017 áprilisa óta nem látott mélypontot jelent. A folyósítás ráadásul hónapok óta esik, és könnyen lehet, hogy lesz még a novemberinél is rosszabb adat.
