Most nyáron egy olyan folyamat kezdődött el, ami utoljára egy évtizede: sorozatos kamatemelésbe kezdett a magyar jegybank, az MNB. Kinek kell aggódnia, ki örülhet ennek? A Bank360 bemutatja a banki kondíciók mögöttes mozgatórugóit.
A Magyar Nemzeti Bank július végén már 1,2 százalékra emelte az alapkamatot, a kamatemelés pedig augusztusban is folytatódik a jegybanki vezetők által tartott gyorstájékoztató alapján. Bár még csak kétszer emelt az MNB, de egy kamatemelési hullám már néhány hónap után is jelentősen növelheti az alapkamatot. Hogy érinti a lakosságot ez a folyamat?
Akik rosszul járnak: lakáshitel változó kamattal
Még a hitel felvételekor megválaszthatjuk, hogy az induló kamat hány évig maradjon változatlan egy lakáshitel esetén. Dönthetünk éven belül változó, vagy akár 5-10 évig állandó kamatok mellett is. Azért fontos hosszabb időre fixálni a hitelre fizetett kamatot, mert a változó kamatot az igénylő nem tudja befolyásolni: egy külső tényező, az MNB kamatdöntése fogja a bankokon keresztül meghatározni adósságunk körülményeit.
Augusztusban így ismét emelkedhet a kamatfordulóhoz érkező változó kamatozású hitelt fizetők törlesztője, hiszen az ezt befolyásoló BUBOR – vagyis a budapesti bankközi forint hitelkamatláb – a második kamatemelés után ismét megugrott. Így a havonta fizetett törlesztő is azonnal megnő ezeknél a hiteleknél. Bár a törlesztőrészlet emelkedése még nem nagymértékű, de a kamatemelési ciklus fennmaradása esetén még hátra lehet a havi költségnövekedés nagyobb része, ami elsősorban a hosszabb futamidejű, nagyobb hátralévő tartozás mellett fizetett lakáshitelek esetén lehet jelentős teher.
A lakáshitelek ráadásul jelzáloghitelek, vagyis, ha az adós nem tudja fizetni a megnövekedett törlesztőt, saját ingatlantulajdona kerülhet veszélybe. A jelenlegi két kamatemelés még nem jár közvetlenül ezzel a veszéllyel, és a későbbi biztonság megőrzéséhez még nem késő fixre cserélni a változó kamatokat.
Az új hitelajánlatok is drágábbak lesznek
A változó kamatozású hitel törlesztése mellett a hitelben gondolkodók is nehezebb helyzetbe kerülnek a sorozatos kamatemelések hatására. Amikor ugyanis az MNB megemeli az alapkamatot, egyúttal a bankok számára is megdrágítja a pénzhez jutást, aminek hatására ugyanazt a hitelt szintén csak magasabb kamatok mellett tudják kínálni a hitelfelvevők számára.
Az újonnan folyósított hitelek esetén viszont elsősorban nem a lakáscélú hitelek igénylőinek, hanem a személyi hitelek iránt érdeklődőknek kell majd magas kamatokat fizetni, ha hosszú időn keresztül emeli a kamatot az MNB.
A bankban tartott pénz lehet jövedelmező is
Azok azonban örülhetnek a kamatemelésnek, akik apránként, takarékosan spórolnák össze az új házra, autóra vagy nyaralásra költhető összeget, vagy annak egy részét. Eddig a megtakarítók ugyanis nehéz helyzetben voltak, mert évekig tartó pénzlekötés nélkül remélni sem lehetett sehol, hogy a pénzükért értelmezhető hozamot kapjanak.
Ez már önmagában is probléma, de az egyre csak növekvő infláció miatt egy bankszámlán parkoltatott pénz az utóbbi években csak vesztett az értékéből. Az alapkamat emelése után viszont a bankok is több pénzt kaphatnak az ügyfelek bankbetétjére, a kamatok fialta hozamot pedig majd az ügyfelek is megkaphatják félretett pénzükre, ha elég ideig folytatódik a kamatemelés.
Így nemcsak a pénzünket érintő kényelmi szolgáltatásokat, hanem az összespórolt vagyonunkra fizetett banki kamatokat is a javunkra fordíthatjuk majd ismét, ha bankban tartjuk a pénzünket. Ráadásul az inflációs veszély is jóval kisebb mértékben merül fel egy magasabb alapkamat esetén, az MNB célja is a magas infláció letörése a kamatemelési ciklussal. Vagyis a takarékoskodók több szempontból is jól járhatnak.
