Magas infláció idején úgy is tud veszíteni az értékéből a nyugdíjcélú megtakarításunk a jövedelmünkhöz képest, hogy észre sem vesszük. Érdemes ezért a havi befizetéseinkkel is követni a pénzromlás mértékét, vagy plusz befizetéssel behozni a különbséget.

A nyugdíj előtakarékossággal mindenkinek az a célja, hogy nyugdíjba vonulása után a jövedelme minél közelebb legyen ahhoz a fizetéshez, amit előtte kapott. Ennek eléréséhez azonban nem csak az kell, hogy a nyugdíjbiztosításunk vagy önkéntes pénztári tagságunk alatt befizetett összegeknek a befektetésével annak kezelője folyamatosan magas hozamot érjen el.

Érdemes arra is figyelnünk, hogy a fizetésünk, nettó bérünk hány százalékát fordítjuk nyugdíjmegtakarításra. Könnyű belátni, hogy magas infláció idején, amikor jó esetben a bruttó és nettó keresetünk  is követi a pénzromlás mértékét, a korábban meghatározott, fix összegű befizetés egyre kisebb része lesz a fizetésünknek. Ha tehát azt akarjuk, hogy a megtakarításunkra folyamatosan a fizetésünk arányos részét költsük, akkor vagy a havi befizetésünket kell emelni időről időre az infláció, illetve a béremelésünk mértékével, vagy rendszeresen pótbefizetéssel kell kiegyenlíteni a különbséget. 

Vannak olyan konstrukciók (például a nyugdíjbiztosításoknál), amelyeknél ez az értékkövetés (szakszóval valorizáció) automatikusan megtörténik, de ha nincs ilyen, akkor nekünk kell cselekedni ahhoz, hogy ez megtörténjen. Tegyük a kezünket a szívünkre! Mikor módosítottuk utoljára az önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári befizetésünk havi összegét? Sokaknak ma is ugyanaz, mint amikor beléptek. Vajon attól a havi ötezer forinttól mekkora nyugdíjkiegészítésre számíthatunk? Az idei családi szja-visszatérítésekből erre sokunknak meg is van az extra lehetősége, de akinek járt ez a pénz, annak is érdemes elgondolkodnia ezen a lehetőségen.

Ha konkrét cégnél nézzük meg a befizetések alakulását akkor azt látjuk, hogy például a K&H-nál a nyugdíjbiztosításos ügyfelek átlagos havi befizetéseinek összege 2016 és 2020 között 25 százalékkal emelkedett, 2021-ben pedig az előző évhez képest további 3 százalékos volt az emelkedés. Az ilyen konstrukcióknál az automatikus értékkövetés jellemzően utólag történik, tehát a 2021-ben már emelkedő infláció a 2022-es befizetésekben jelentkezik, ahogyan a 2022-es kiugró pénzromlás is a következő évben. Ha erre előbb akarunk reagálni, akkor ezt plusz befizetéssel bármikor megtehetjük

A szerződésszámok azt mutatják, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy félre kell tenniük a nyugdíjas éveikre. A K&H-nál például az elmúlt években fokozatosan növekedett az állami támogatással, azaz adójóváírással igénybe vehető nyugdíjbiztosítások száma. A 2016-tól és 2019-ig tartó időszak átlagához képest 2020-ban 6 százalékkal több szerződést kötöttek a jövő nyugdíjasai. Ehhez képest 2021-ben évben kiugró, 60 százalékos volt az emelkedés.

A K&H ügyfeleinél 2020-ban a több éve futó rendszeres nyugdíjbiztosítási szerződéseknél a befizetések átlagos összege 4,4 százalékkal volt magasabb, mint a 2016 és 2019 közötti időszakban. 2021 további 3 százalékos emelkedést hozott. Az új szerződéseknél még jelentősebb bővülés látható, az átlagos havi díjak 2016 és 2020 között 25 százalékkal emelkedtek, erre jött 2021-ben ugyancsak 3 százalékos emelkedés.

Nemcsak az előtakarékosságra fordított összeg nő folyamatosan, hanem a megtakarítást is egyre korábban kezdik az emberek. A K&H-nál 2016-ban a nyugdíjbiztosításos ügyfelek csupán 7 százaléka volt 30 év alatti, 2021-re már másfélszeresére nőtt a fiatalabb korosztály aránya, 11 százalékra. Az összes  ügyfelet nézve az átlagéletkor 43 év, ami a várakozásaink szerint a jövőben tovább fog fiatalodni.