Pörög az elektronikus bankolás és a kártyahasználat, de sokan nem igazítják a pénzügyi szokásaikhoz a számlacsomagjaikat, holott ezzel spórolni tudnának maguknak.

A bankok kínálatában megjelenő csomagáras számlatermékek ellenére még mindig általános akadályt jelent az elektronikus tranzakciók további térhódítása előtt a kedvezőtlen banki árazási szerkezet az átutalásokban -  állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank friss Fizetési rendszer jelentésében. Magyarul túl sokba kerül az ügyfeleknek az átutalás.

Az MNB szerint ezt támasztja alá az is, hogy a bankok pénzforgalmi bevételein belül továbbra is az átutalások kezdeményezéséhez kapcsolódó tételek adják a legnagyobb részt. A jegybank úgy látja, hogy ennek eredményeként az ügyfeleknek jellemzően még csekélyebb elektronikus fizetési forgalmuk mellett is magas a banki költsége. 

A pénzügyei elektronikus intézésben aktív ügyfeleknek, azaz a lakosság körülbelül harmadának már jelenleg is megéri csomag alapú árazást alkalmazó számlakonstrukcióra váltani a banki költségek számottevő csökkentése érdekében. Ehhez persze már csak arra lenne szükség, hogy értesüljenek is erről a lehetőségről. 

A lakossági ügyfelek sokszor évtizedes csomagokban vannak, miközben óriásit változtak a tranzakciós szokásaik. Ezért érdemes akár évente megnézni, hogy az aktivitásunk alapján nincs-e olcsóbb, jobban passzoló számlacsomag a jelenlegi bankunknál vagy más pénzintézetnél. A személyre szabott összehasonlítást egyszerűen is megteheted az ajánlatokat összehasonlító kalkulátor segítségével.

Az MNB szerint az elektronikus tranzakciók esetében továbbra is elenyésző a visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya, ugyanakkor tovább terjednek a megtévesztésen és pszichológiai manipuláción alapuló esetek. (Ezekről a módszerekről itt írtunk részletesen.)

Az MNB adatai szerint az elektronikus fizetés korábbi húzóerejét jelentő kártyás vásárlások növekedése újfent meghaladta a 20 százalékot 2021-ben, amihez felzárkózott az azonnali fizetés. Jelentősen bővült a hazai kártyaelfogadói infrastruktúra, valamint egyre több fogyasztó vette igénybe az innovatív elektronikus fizetési megoldásokat, így elsősorban a fizetési kártyákra épülő mobiltárcás szolgáltatásokat, azaz fizetett mobileszközzel a kártyája helyett. 

Összességében az elektronikus fizetés lehetőségének hiánya jellemzően már nem akadályozza a fejlődést, ugyanakkor további előrelépés várható az MNB szerint az azonnali fizetésre épülő végfelhasználói szolgáltatások, így a QR-kód alapú fizetésindítás és a fizetési kérelem terjedésétől.

A bankkátyahasználat megállíthatatlan növekedését mutatják a K&H Bank friss adatai is: az első negyedévben az ügyfeleik bankkártyás forgalma az egy évvel korábbihoz képest 40 százalékkal, közel 345 milliárd forintra nőtt. Ráadásul a 60 év felettiek is 38 százalékkal többért, 48 milliárd forint felett vásároltak bankkártyával. Az idősebbek márciusban kiugróan költekeztek, egy-egy alkalommal több mint 10 ezer forintért vásároltak, ami 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

A kiugró bankkártyás forgalomban a K&H szerint több tényező is szerepet játszik. Egyrészt évek óta látványosan nő a készpénz helyett a bankkártyát választók száma, ami segíti a bővülést. Továbbá sokan a felpörgő infláció miatt arra számítanak, hogy az általuk kiszemelt áru, elsősorban tartós fogyasztási cikk még drágábbak lesznek, ezért igyekeznek előre hozni a vásárlásaikat. A látványos forgalombővülés köszönhető az idei extra juttatásoknak is, a családi szja-visszatérítésnek, a 13. havi nyugdíjnak és a nyugdíjemelésnek.