Naponta záporoznak ránk azok az üzenetek, mailek, telefonok, amelyekkel az internetes csalók ki akarják söpörni a bankszámlánkat. A módszereik egyre kifinomultabbak, de néhány alapvető szabály betartása az esetek túlnyomó többségében megvéd bennünket a pénzünk elvesztésétől. Nézd meg a hat legfontosabbat!
Az elmúlt évben 10 milliárd forintot csaltak ki a kiberbűnözők a magyar károsultaktól - derült ki az ESET vírusirtókkal foglalkozó cég közleményéből. Ez a hatalmas összeg ráadásul évre évre egyre magasabb lehet, hiszen a bűnözők mindig újabb módszerekkel kísérleteznek, hogy megszerezzék a személyes és a banki adatokat.
Az esetek többségében a csalók nem létező csomagokra vagy rendőrségi adategyeztetés miatt küldtek ki olyan SMS-eket, amelyek banki adatok megadására kérték a gyanútlan ügyfeleket. Emellett az online piactereken árult holmikkal kapcsolatban is egyre több a nem valódi érdeklődés, mely során az eladótól banki adatokat próbálnak meg kicsalni. Az ESET véleménye szerint a legkifinomultabb módszer a call centeres csalás volt, amikor a bűnözők banki ügyintézőnek adták ki magukat és azt ígérték, hogy "biztonságba helyezik" a bankszámlán lévő pénzt, tehát azt a látszatot keltik, mintha éppen ők akarnák megvédeni az ügyfelet a csalástól, aki ezért olyan adatot is megad, amit egyébként nyugodt körülmények között nem okvetlen tenne meg.
Idén még több módon csalhatják ki a pénzünket
A szakértők várakozása szerint az idén újabb módszerekkel bővül a csalások tárháza, és egyre hihetőbbé válnak a csalások, emiatt a biztonságra is érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni. Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact kiberbiztonsági szakértője szerint létezik több olyan alapvető lépés is, amelyekkel jó eséllyel megvédhetjük magunkat.
-
Erős jelszó
Nagyon fontos, hogy különböző erős, egyedi, legalább 15-20 karakteres jelszavakat, sőt inkább jelmondatokat használjunk. Semmiképpen ne használjuk minden felületen ugyanazt a jelszót, hiszen akkor ha egy helyen behatolnak csalók, akkor az összes fiókba bejutnak, akár olyan felületre, ahol banki adatok vannak megadva. Használjunk megbízható jelszókezelő alkalmazás, emellett a wi-fi hálózatot is erős, nem alapbeállítású jelszóval érdemes védeni.
-
Kerüljük a nyílt hálózatokat
Ha mobilon vagy laptopon internetezünk, próbáljuk kerülni a nyílt, ingyenes hálózatokat, különösen akkor, ha vásárolunk is online. A többfaktoros hitelesítés szintén nagyobb védelmet nyújt az adathalászokkal szemben, és az is, ha rendszeresen frissítjük az eszközök szoftverét.
-
Ne mentsük el a belépési adatokat, jelszavakat
Bár kifejezetten kényelmes megoldás, a szakértő szerint soha nem kellene elmentenünk a személyes és pénzügyi adatokat az online fiókokban, böngészőkben. Sokkal nagyobb biztonságban vannak az adataink, ha a körülményesebb megoldást választjuk, és minden alkalommal jelszószéfből hívjuk elő az adatokat, amikor bejelentkezünk valamelyik felületre.
-
Használjunk a vásárláshoz virtuális bankkártyát
Online vásárláskor érdemes virtuális kártyát használni fizetésekor, amire a vásárlás előtt töltsünk fel annyi pénzt, amennyire éppen szükségünk van. A pénzintézeteknél a bankszámlákhoz kapcsolódóan elérhető ez a szolgáltatás, és szinte semmibe nem kerül, így érdemes élni ezzel a lehetőséggel.
-
Tegyük le, ha érzékeny adatot kér a banki ügyfélszolgálat
Az ESET szerint a telefonos csalásokra fokozottan érdemes odafigyelni, mert egyre elterjedtebb ez a módszer is. A legjobb, amit tehetünk, ha a bankunk nevében hívnak fel és adatokat kérnek tőlünk, hogy letesszük a telefont és visszahívjuk az ügyfélszolgálatot a hivatalos telefonszámon.
A legárulkodóbb jel, ha olyan bankot említ a csaló, amellyel nem állunk szerződésben és nincs is dolgunk vele, ebben az esetben sejthetjük, hogy csaló áll a háttérben. Emellett az okostelefonok egy része már a hívószám alapján tudja nekünk jelezni, ha spam gyanús vagy más felhasználók által csalóként bejelentett telefonszámról érkezik a hívás. Érdemes a rejtett számról érkező hívásokat is gyanakvással kezelni.
-
Gyanakodjunk
Egy SMS egy nem várt csomaggal kapcsolatban, egy furcsa chat üzenet, vagy egy nem odaillő link - többek között ezeknél érdemes gyanakodni és nem automatikusan kattintani. A szakértői tanács szerint ne hagyjuk sürgetni magunkat és minden kattintás előtt mérlegeljük, hogy van-e bármi gyanús az üzenetben, legyen az a feladó, a link furcsasága vagy a szokatlan nyelvi fordulatok.
Szintén alapvető biztonsági előírás, hogy ne nyissunk meg mellékletet ismeretlen feladótól, főleg tömörített állományokat, kettős kiterjesztésű fájlokat. Kéretlen hivatkozást a közösségi média felületeken is kaphatunk, chat üzenetben, de akár az üzenőfalon is, ha valamelyik ismerősünk már rákattintott egy olyan linkre, amire nem kellett volna.
Ha az ügyfél a hibás, a bank nem téríti meg a kárt
Az ESET felhívja a figyelmet, hogy a pénzintézeti adatok szerint 3 éve még a bankkártya csalási károk többségét a hitelintézetek viselték, az ügyfelek kára 2019-ben még csak 8 százalék volt. 2023 első negyedévében azonban már 83 százalék volt az olyan incidens, ahol egyértelműen az ügyfél hibázott, és emiatt a bank nem térítette meg a kárt. Ebbe kategóriába esik például, ha önként adjuk meg valakinek az érzékeny adatainkat vagy ha beütünk egy ilyen számsort valamelyik adathalász felületen.
