A magyar bankok állják a sarat, a támogatott hiteleket felvett családok azonban úsznak az adósságban, nagy kockázatot vállalnak, ha elválnak, vagy nem születnek meg a vállalt gyerekeik. A kamatstop a jegybank forgatókönyve szerint az év végéig maradhat meg.
Hiába az amerikai bankválság vagy az orosz-ukrán háború, amely a legnagyobb hazai bankot, az OTP-t leánybankjain keresztül is érzékenyen érinti, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Pénzügyi stabiltási jelentése szerint a hazai bankrendszer stabil. A válság jelei azért látszanak a mutatókon. Bár a hitelállomány emelkedik, a kereslet visszaesett. Az ingatlanpiacon mérséklődtek a lakásárak, de a jegybank szerint ez sem okoz problémát. Kevés olyan, jelzálogkölcsönnel terhelt ingatlan van ugyanis, amelynél a hitel/fedezeti arány emiatt az előírt 80 százalékos szint alá süllyedne.
A vállalati hitelezésben nőtt a devizahitelek súlya, a kölcsönfelvevők zöme ugyanakkor természetes fedezet mellett adósodott el devizában, vagy pedig kereskedelmi ingatlanpiaci szereplő, és euróban adja ki az ingatlanjait. A vállalati hitelfeltételek – elsősorban ciklikus tényezők miatt – szigorodtak, a kibővített és újonnan induló támogatott hitelprogramok viszont segítik a korábbi alacsony kamatozású kölcsönök refinanszírozását - állapította meg a jegybank. Igaz, ezek egy része, például a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH) az indulás után néhány héttel ki is merült.
Bár Magyarországon extra magasnak számítanak a hitelkamatok - és nem kis részben ez okozza, hogy a háztartásokkal kötött kölcsönszerződések volumene már a tavalyi második félévben visszaesett, az idén pedig tovább csökkent a kereslet-, ez a tendencia nem csak idehaza jellemző. A régió többi országában is jelentős hitelkereslet-visszaesést mértek.
Az MNB látja a CSOK-os és babavárós kockázatokat
Az eladósodottság szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek azok a babaváróhitel-adósok és CSOK-igénybevevők, akik nem teljesítik az állami támogatások feltételeit, valamint akik támogatott hitelek mellett piaci hitelt is vettek fel.
Ha ugyanis a szabályozásban foglalt időn belül nem születik meg a vállalt számú gyermek, akkor az ügyfeleknek egyösszegben kell visszafizetniük az addig kapott kamattámogatást. Ennek összege az emelkedő kamatok miatt egyre nagyobb: míg egy 2019 júliusában felvett, 10 millió forintos babaváró hitel esetében 1,7 millió forint, egy 2023 januárjában felvett hitelnél 7,2 millió forint lenne az öt év után visszafizetendő kamattámogatás. Mindemellett, mivel ezeknek a támogatásoknak, hiteleknek a lakáspiacon is jelentős az arányuk, így az esetleges nemteljesítésük a fedezetek értékesítésén keresztül a lakásárak csökkenését is eredményezheti.
A babaváró hitelt felvevő közel 415 ezer ügyfél közül például 197 ezernek más hitele is volt 2022 végén, ami a babaváró kölcsön eleve magas maximális hitelösszegével (10 millió forint) együtt összességében már komoly adósságterhet jelenthet. A babaváró hitellel és piaci lakáshitellel egyaránt rendelkező ügyfelek esetében például 18 millió forintot, az ezek mellett pedig még CSOK-hoz kapcsolódó hitellel is bíró ügyfelek esetében 29 millió forintot tett ki a tipikus fennálló tőketartozás 2022 végén.
Öröm az ürömben, hogy a babavárósok fele már teljesítette a minimális vállalást, megszületett legalább egy gyereke, vagyis ha a házaspár nem válik el, vagy nem költözik külföldre, akkor kamatmentes maradhat a hitelük. A szerződések egyelőre elenyésző része, körülbelül 1 százaléka esetében alakulhatott a hitel támogatássá - ehhez három gyerek kell-, de az MNB kérdőíves felmérése alapján a megszületett és tervezett gyermekek száma alapján a hiteladósok akár 15 százalékánál is van erre esély, hiszen legalább három gyereket terveznek. A válaszadók mindössze 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs, és nem is tervez gyermeket, vagyis kamatozóvá alakulhat a hitele, de ezt a kört tovább szűkítik azok, akiknek egészségügyi okokból nem lehet gyermekük, és ezt igazolva mentesítést kaphatnak.
Az MNB az év végéig számol a kamatstoppal
A szektor sajáttőke-arányos megtérülése és eszközarányos eredménye is kissé csökkent egy év alatt. Emögött elsősorban a növekvő értékvesztésképzés és az extraprofitadó elszámolása, valamint a kamatstop intézkedések eredményhatása áll, de mindezt a kiemelkedő kamateredmény szinte teljes egészében kompenzálta. A Bank360.hu kérdésére válaszolva az MNB elmondta, a kamatstop 2022 végéig 200 milliárd forintos veszteséget okozott a hitelintézeteknek, az idén pedig további 100 milliárd forintot visz el. Ebből 225 milliárd forint a jelzáloghiteleken elkönyvelt veszteség, a többit a kkv-hiteleken szenvedik el a bankok.
A jegybank a Pénzügyi stabilitási jelentésben az intézkedés 2023 végi kivezetésével számol, a kormány viszont azt jelentette be, addig maradt a kamatstop, amíg a jegybanki alapkamat 10 százalék alá nem csökken. (A kamatstop hosszabbítása egyelőre 2023. december 31-ig szól a jogszabály szerint.) Arra a kérdésre a jegybank nem adott választ, hogy az alapkamat mikor kerülhet erre a szintre. A Monetáris Tanács keddi ülése után tartott háttérbeszélgetésből azonban az derült ki, hogy a jelenlegi 13 százalékos alapkamat csökkentése egyelőre jó ideig nem lesz napirenden. Ha a jegybank innentől havonta 1 százalékkal tudná csökkenteni az irányadó majd az alapkamatot, akkor év végére jutna az 10 százalékos szintre.
A kamatstop hiányában a medián (legjellemzőbb) törlesztőrészlet az MNB számításai szerint nagyjából a másfélszerese lenne a mostaninak, 41 ezer forint helyett 63 ezer forintot kellene fizetnie egy átlagos lakáshitelesnek, de nyilván vannak olyan háztartások, ahol ennél sokkal nagyobb mértékben emelkednének a terhek, főleg ha hosszú futamidő van még hátra a hitelből.
