A Magyar Nemzeti Bank 2025. IV. negyedévi jelentése szerint a tavalyi év végére a hazai háztartási hitelállomány 12 959 milliárd forintra nőtt, ami negyedéves alapon 5,2%-os, éves alapon pedig 14,3%-os bővülést jelent. A hitelösszetételben továbbra is a piaci lakáshitelek dominálnak, bár részarányuk mérséklődött, és az új folyósításokban jelentősen visszaestek, miközben a támogatott lakáshitelek gyors térnyerése volt megfigyelhető az Otthon Start Program hatására. A hitelpiac másik fontos szereplőinek, a személyi hiteleknek új kihelyezése arányaiban csökkent, ugyanakkor az állomány enyhén nőtt, míg az egyéb fogyasztási hitelek részaránya visszaesett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma reggel publikálta a 2025. IV. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentését. A jegybanki adatok szerint a tárgyidőszak végén 12 959 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 5,2%-os emelkedést jelent a III. negyedév végén regisztrált 12 324 milliárd forinthoz képest. Év/év alapon még ennél is lényegesen nagyobb arányban, 14,3%-kal emelkedett a háztartási hitelállomány mértéke.
A háztartások hitelállományán belül a tavalyi év utolsó negyedévében is a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek állományának volt a legnagyobb, 38,4%-os részaránya, ami 1,6 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbi, 40%-os részarányhoz képest. A tavalyi év III. negyedévének végéhez képest a piaci lakáshitelek állománya összegszerűen is csökkent, igaz, ez a csökkenés csupán 0,03%-os volt. Ugyanakkor a 2025. IV. negyedévben folyósított hitelek állományán belül a piaci lakáshitelek részaránya mindössze 12,1% volt, ami jelentős visszaesést jelent a 2024. december végi 30%-hoz képest.
Ezzel párhuzamosan a tárgynegyedévi folyósításokon belül 43,5%-ra emelkedett a támogatott lakáshitelek aránya, noha ez az érték 2025. III. negyedévben még csupán 9,1% volt. A tavaly év végi hitelállományon belül a támogatott lakáshitelek részaránya 14,3% volt, szemben az egy évvel korábbi 10,1%-kal. Természetesen nem nehéz kitalálni, hogy a támogatott lakáshiteleknek ez a jelentős mértékű, rövid idő alatt végbement térhódítása az Otthon Start Program őszi elindulásával magyarázható.
Az újonnan folyósított személyi hitelek részaránya a 2025. IV. tárgynegyedévi folyósítások 21,8%-át tette ki, ami csökkenést jelent a 2024. IV. negyedévi 25,6%-os részarányhoz képest. Ennek ellenére a tavalyi év végére a személyi hitelek teljes meglévő állományon belüli részaránya a 2024. év végi 13,9%-ról 14,3%-ra emelkedett. A babaváró és munkáshitelekkel együtt számolt áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek folyósításon belüli részaránya 9,4% volt 2025. IV. negyedévben, míg ezen hitelfajták teljes állományon belüli részaránya a 2024. év végi 21,6%-ról 20,6%-ra csökkent.
A tavalyi év utolsó negyedévében összesen 653,5 milliárd forintnyi tőketörlesztés történt, amelynek 33,1%-át a személyi hitelek visszafizetése tette ki. A tárgynegyedévi tőketörlesztésen belül a piaci lakáshitelek aránya 24%, a folyószámlahiteleké 14,3%, az áruvásárlási és egyéb hiteleké pedig 10,5% volt. A 2025. IV. negyedévében megtörtént 653,5 milliárd forintnyi tőketörlesztésből 276,9 milliárd forint volt előtörlesztés (42,4%).
Csökkent a nem törlesztő hitelek aránya
A 30 napon túl késedelmes ügyletek aránya a 2024. IV. negyedévi 1,9%-ról 2025. IV. negyedévben 1,6%-ra csökkent (-0,3%p). A 90 napon túl késedelmes ügyletek aránya 1,3%-ról 1%-ra csökkent év/év alapon, míg az 1 éven túl késedelmes ügyletek aránya 0,7%-ról 0,4%-ra olvadt.
December végén 128,4 milliárd forintnyi hitel volt 90 napon túli késedelemben, ami a teljes állomány 1%-át tette ki. Ez az előző negyedévhez képest 0,1, az egy évvel korábbi állapothoz képest pedig 0,3 százalékpontos csökkenést jelent. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a személyi hitelek (2,5%) és a gépjárműhitelek (2%) esetében volt a legmagasabb 2025. IV. negyedév végén.
A vizsgált időszakban is folytatódott az átstrukturált hitelek összegének csökkenése. A 2024 végén még 264,3 milliárd forintot kitevő állomány 2025. I. negyedévben 194,4 milliárdra, a II. negyedévben 180,1 milliárdra, a III. negyedévben 174,6 milliárdra, a IV. negyedévben pedig 150,9 milliárdra csökkent, ami 42,9%-os csökkenést jelent év/év alapon. Az átstrukturált hitelek teljes állományon belüli aránya a 2024 végi 2,3%-ról 1,2%-ra csökkent. Ugyanakkor az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túl késedelmes hitelállomány aránya 1,9 százalékponttal emelkedett, elérve a 16,3%-ot.
Enyhe emelkedés a babavárónál, csökkenő érdeklődés a munkáshitelnél
A tavalyi év végén 2 388,8 milliárd forintot tett ki a babaváró hitelek állománya, ami 2,6%-os emelkedést jelent éves alapon. Ennél a hitelkonstrukciónál 0,4% volt a 90 napon túl késedelmes állomány részaránya, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábban mért adattal. Az átstrukturált babaváró hitelek részaránya a 2024 év végi 0,5%-ról 0,1%-ra csökkent a tavalyi év végére.
A tavaly januárban elindult munkáshitel 2025. IV. negyedévi állománya 161,2 milliárd forint volt, ami 19%-os emelkedést jelent 2025. III. negyedévhez képest. Bár ez jelentős emelkedésnek tűnik, a képet jelentősen árnyalja, hogy a harmadik negyedévben újonnan folyósított 34,1 milliárd forint a negyedik negyedévben 26,9 milliárd forintra csökkent, ami 21,3%-os csökkenést jelentett. A tavalyi év végén az állomány 1,7%-a volt 30 napon túl késedelmes – a 31-90 napon belüli kategóriába az állomány 0,9%-a, a 91-365 napon belüli kategóriába pedig az állomány 0,8%-a tartozott.
