A bankok még be sem fejezték a hiteleik drágítását a 13 százalékra emelt jegybanki alapkamat után, máris készülhetnek az újabbakra. Az MNB pénteki döntései azonnal jelentkeztek a bankközi kamatokban, és az ügyfelek arra számíthatnak, hogy a 18 százalék lesz az új viszonyítási pont a hitelek árában.
A jegybank újra úgy emelt kamatot, hogy formálisan nem emelt kamatot. Ez visszahozza azt a csak néhány hónapja véget érő helyzetet, amikor van egy alapkamat, de egy másik, annál magasabb is, ami valójában irányadó lesz a piacon.
A kamatemelési ciklusának felpörgése előtt választotta szét az MNB az alapkamatát és az egyhetes betéti kamatát olyan módon, hogy hosszú hónapokig az utóbbi jóval magasabb volt, és valójában ez befolyásolta a pénzpiaci kamatokat. Az MNB végül kénytelen volt a magasabb kamat szintjére felvinni az alapkamatot is június végén, 7,75 százalékig. Ezt azonban akkor is rövid időn belül borította a forint, amely 416-os euróárfolyamig gyengült július első hetére.
A jegybank erre az éppen összehozott kamatokat ismét szétszedte, 2 százalékkal megemelve az egyhetes jegybanki betétét, és ehhez egy rendkívüli kamatemeléssel 9,75-ön hozzáemelte az alapkamatot is július közepén. Azóta ugyan tartotta az „egy kamatot”, de az előzmények után nem csoda, hogy a piaci szereplők bízhattak egy magasabb hozamot lehetővé tevő jegybanki döntés kicsikarásában, és igazuk is lett.
Hiába jelentette be az MNB az alapkamat 13 százalékra növelésekor, hogy itt a vége, nem emeli tovább a kamatát, a piac ismét elérte azt. A jegybank visszatért az „úgy emel kamatot, hogy nem emel” módszeréhez, csak ezúttal az egynapos betéti tender meghirdetésével. Az erre adott 18 százalékos kamat azonban már sokkal messzebb van az alapkamattól, mint amennyire a korábbi kettős kamatnál az egyhetes betété volt.
Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy amíg július elején 9,75 százalékos irányadó kamat kellett a forint 416-os euróárfolyamról való visszarántásához, most már 18 százalékos kamatot is kell kínálni ahhoz, hogy az euró árfolyamát legalább 416-ig visszahozzák a mostani, 434-es csúcsról. A dollárét pedig 450-ről 430-ra.
Nemcsak a devizapiac reagált azonnal a forintárfolyamban az MNB kamatdöntésére 416-420-as euróval, hanem a bankközi piac BUBOR-ja is megmutatta, mit tekint irányadónak. A 3 hónapos 13,94-ről 16,21 százalékra ugrott, a 6 hónapos 14,20-ról 16,08-ra, az egyéves kamat pedig 14,53-ról 15,98-ra.
Ez egyrészt automatikusan kihat azokra a hitelekre, amelyeknek a kamatozása a BUBOR-hoz kötött. Ez jelenleg főleg a vállalatokat érinti érzékenyen. Fenyegetés azonban a BUBOR-hoz kötött kamatú lakossági jelzáloghiteleseknek is. Őket ugyan még jó sokáig, 2023. június végéig védi a kamatstop a kormány bejelentése szerint, azonban egyre borúsabban tekinthetnek azokra az időkre, amikor majd vége szakad egyszer lakáshiteleik kamatvédelmének.
A kamatszint emelkedése azonban nemcsak azoknak ront a helyzetén azonnal vagy a jövőben, akiknek már van hitele, hanem azoknak is, akik ezután vennének fel lakáshitelt vagy személyi kölcsönt. A bankok számára ugyanis megdrágul a pénz, és ez megjelenik az új kamataik kondícióiban is. A pénzintézetek még javában árazzák a hiteleikben az MNB 13 százalékos alapkamatának hatását, de a mostani jegybanki döntések után az ügyfelek már készülhetnek a következőre.
