Nőtt az idén a lakásépítési kedv az előző, még pandémiás évhez képest, de így is jócskán elmarad a néhány évvel ezelőtti szinttől. Ráadásul a lendületet csak Budapest adja, máshol nem ennyire lelkesek az építkezők.
A tavalyi első negyedévhez képest 26 százalékkal kevesebb, 4 528 új lakás épült fel Magyarországon 2022 első negyedévében. A lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 8001 volt, ami viszont 15 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Utóbbi adat növekvő optimizmust mutat a beruházók és magánépítkezők részéről, de még mindig elmarad a 2016 negyedik negyedéve és 2018 negyedik negyedéve között tapasztalt 10 ezres csúcsoktól.
A budapesti társasházak többnyire megépültek
A használatba vett lakások száma a fővárosban csökkent legkevésbé, 9,9 százalékkal, 2440-re. A többi településkategóriában sokkal erősebb volt a visszaesés, a megyei jogú városokban 38, a többi városban 43, a községekben 35 százalékkal kevesebb lakás épült. A központi nagyrégión kívüli megyékben felépült mintegy 1400 lakás az egy évvel korábbinak kevesebb mint kétharmada.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 32 százaléka családi házban, 53 százaléka többlakásos épületben, további 13 százaléka lakóparkban található. Utóbbiak megnövekedett aránya néhány nagyobb fővárosi beruházáshoz köthető. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 74, a saját használatra építetteké 24, a bérbeadásra épülteké pedig 1,5 százalék volt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,1 négyzetméterrel, 81,4 négyzetméterre növekedett 2021 első negyedévéhez képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 32%-a családi házban, 53%-a többlakásos épületben, további 13%-a lakóparkban található. Utóbbiak megnövekedett aránya néhány nagyobb fővárosi beruházáshoz köthető.
Az építési engedélyeknél is Budapest dominál
A fővárosban a korábbi alacsony bázis közel háromszorosára ugrott a lakásépítési engedélyek és bejelentések száma, de ez a 2 ezret meghaladó érték még így sem éri el a korábbi évek 3–4 ezer körüli szintjét. A megyei jogú városokban 27 százalékos csökkenés, az egyéb városokban stagnálás (2,2 százalékos csökkenés), a községekben pedig 14 százalékos növekedés tapasztalható 2021 első negyedévéhez képest.
Az építkezések indításához szükséges dokumentációnál az építtetők az esetek 55%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ha csak az építési engedélyeket nézzük, akkor 2021 azonos időszakához képest ezek száma lakóépületekre az idei első negyedben 1,8 százalékkal kevesebb, összesen 3 799. A nem lakóépületekhez kért engedélyek száma 31 százalékkal több, mint 2021 első negyedévében.
A növekvő számú építési engedély kiadása azt jelzi, hogy a beruházókat egyelőre nem aggasztotta nagyon az építési anyagok árának és egyéb költségeknek a drasztikus emelkedése, sem a hitelek drágulása, amely nemcsak a beruházókat, de a jövendő lakásvásárlókat is kellemetlenül érintheti.
Az előrejelzések átlagosan 10-15 százalékos áremelkedést jósoltak ehhez képest már március közepén 15-25 százalékkal kerültek többe az építőanyagok, mint tavaly, mondta a Világgazdaságnak Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) elnöke.
A lakásépítési projektek folytatódnak, mert az otthonteremtési támogatások még elérhetőek, amelyek közül a kedvezményes áfa is érvényben van még, de a költségek gyors növekedése miatt néhány hónap múlva már lehetséges, hogy lassulást látunk - tette hozzá a szakember. Az építőipari termelés értéke nominálisan nem lesz kisebb, mint tavaly, de ennek oka inkább a költségemelkedésekben keresendők, összegezte a helyzetet Wiesinger.
A helyzetet az is ronthatja, hogy egyes támogatott otthonteremtési lehetőségek, például a zöld hitel és a falusi CSOK már elfogytak, vagy kifutóban vannak A sima csok azonban biztosan marad, ahogyan a lakásfelújítási támogatás is legalább az év végéig.
