A Magyar Nemzeti Bank nemrég kiadott rendelete szerint a 2021. januárjától kötött életbiztosítások technikai kamatlába a jelenlegi 2,3 százalékról 1,8 százalékra csökken. A döntés hátterében a 15-20 éves magyar állampapírhozamok és az eurózóna tagállamai által kibocsátott kötvények hozamainak változása áll - derül ki az MNB közleményéből. Legutóbb 2016 júliusában csökkent a technikai kamatláb 2,9 százalékról.
De mit is jelent ez?
A biztosítók a befektetési egységhez kötött biztosítások mellett (úgynevezett unit linked biztosítások) vegyes életbiztosításokat is kínálnak. Ezeknél a biztosítók megállapítanak egy úgynevezett technikai kamatlábat, amit mindenképpen ki fognak fizetni az ügyfélnek. Ez egyfajta garantált hozam. Ennél magasabb hozamot is elérhetnek elvileg, ez a többlethozam.
A technikai kamatlábat jellemzően az állampapírhozamok, kötvényhozamok alapján határozzák meg a biztosítók a biztosítás időtartamának függvényében - ez lehet akár 20 év is. A technikai kamatláb értéke biztosítónként és akár biztosításfajtánként is eltérő lehet, ám annak van egy kötelező maximuma.
Ezt a Magyar Nemzeti Bank - korábban a Pénzügyminisztérium - határozza meg egy sor makrogazdasági adat, a hosszú lejáratú állampapírok és az euró alapú kötvények kamatainak alapján. A technikai kamatláb kötelező maximumáról rendeletet alkot a jegybank, az ebben foglaltakat pedig minden érintett biztosítónak teljesítenie kell.
Így a technikai kamatláb maximumát minden biztosítónak tartania kell, azaz az általa meghatározott technikai kamatláb nem lehet magasabb a jegybank által előírtnál. Ennél alacsonyabb értéket természetesen meghatározhat. A szerződésben meghatározott technikai kamatlábat utólag módosítani nem lehet.
Miért kell maximalizálni a technikai kamatot?
A unit linked és a vegyes életbiztosítások a laikusok, azaz az átlagos ügyfelek számára rendkívül bonyolultak és összetettek. Az egyes biztosításfajták közül nem könnyű választani, mert a hozamígéretek és a költségek nem vagy csak nehezen vethetők össze egymással.
A technikai kamatláb önmagában nem ad elegendő információt. Egyrészt ez bruttó érték, azaz a biztosító még ebből vonja le a költségét, amit az ügyfél csak nehezen tud nyomon követni. Másrészt egy magasabb technikai kamat mellett a többlethozam kisebb lesz. Mivel a többlethozam 80-100 százalékát vissza kell juttatni az ügyfélnek, a biztosítónak nagyobb mozgásteret ad, ha a technikai kamatláb magasabb, amelyből lényegében korlátlanul vonhat le költséget.
Szigorítások
A jegybank annak érdekében, hogy ezek a termékek valamilyen módon összevethetők legyenek, illetve hogy ne egyfajta hozamhajszává alakuljon a piac, jelentős szigorításokat vezetett be. A technikai kamatláb maximumát már 1996 óta meghatározza a Pénzügyminisztérium, majd a jegybank, ám emellett lényeges változások következtek be a szabályozásban a 2010-es években.
Ez volt a TKM, azaz a teljes költségmutató bevezetése. Az életbiztosításoknál egységes szempontrendszer szerint kell a termékek hozamát és költségeit megállapítani, így az egyes ajánlatok összehasonlíthatóvá válnak. A TKM megmutatja, hogy az adott biztosításnak (eszközalapnak) mekkora éves hozamot kell produkálnia átlagosan ahhoz, hogy a felszámolt költségeket ki tudja termelni. Bevezetésekor a TKM-et csak a nyugdíjcélú unit linked biztosításokra vezették be, később, lépésenként vonták be a többit, azaz a nem nyugdíjcélú és a vegyes biztosításokat.
A unit linked biztosítások tehát a TKM alapján valamelyest összehasonlíthatók, a vegyes biztosítások esetében pedig a TKM mellett a technikai kamatláb is szabályozza a piacot.
Akkor most rosszul járok?
A biztosítások technikai kamata csökkenni fog a 2021-ben kötött szerződésekben. De nagyjából ez a helyzet 1996 óta. Vagyis önmagában ez nem jelenti azt, hogy a befektetés végén kevesebb marad a zsebünkben. Ezek a befektetések nem a technikai kamat mértékétől lesznek jók vagy rosszak, hiszen ebből a kamatból a biztosító még költséget is von.
A biztosítók az alacsonyabb kamat mellé ugyanis valószínűleg kénytelenek lesznek alacsonyabb költséget is tenni. Emellett a jegybank célja, hogy a biztosítók ne hozamversenyt hirdessenek egy-egy biztosítás tervezésekor és értékesítésekor, hanem olyan biztosítást kínáljanak, amelyet összességében tart megfelelőnek az ügyfél.
Hogy pontosan hogyan változik majd jövőre egy-egy biztosítás technikai kamata és költségszerkezte, azt minden társaság egyedileg fogja megállapítani. Annyi azért valószínűsíthető, hogy csak a technikai kamatok változása miatt nem kell azonnal biztosítást kötni. Ez a lépés mindenképpen maradjon megfontolt döntés eredménye.
