Okosan használva jól fialhat a hitelkártya a használójának. Tíz-húszezer forintot is kaphat ajándékba, aki most ilyet igényel a bankoknál, ezen felül mindenhol adnak visszatérítéseket. Aki viszont nem fizeti vissza pontosan a hitelkártyájának terhére költött pénzt, sokat bukhat ezzel a szolgáltatással. A hitelkártya valójában annak való, akinek nincsenek mindennapi fizetési gondjai.
A hitelkártyát sokat nem szeretik, mert ha nem fizetik vissza az adott elszámolási időszakban költött pénzt teljes egészében a megadott határidőig, akkor magas kamatokat számolnak fel a bankok a költésre, a THM meghaladhatja az 50 százalékot is. Általában azok járnak így jól a hitelkártyával tehát, akiknek “nincs szükségük hitelre”, vagyis mindig mindent időre visszatörlesztenek. A bankok egy részénél elérhető már részletfizetési lehetőség is hitelkártyás vásárlásokra, a vásárlók beállíthatják a kereskedőnél, hány hónap alatt szeretnék visszafizetni az ott elköltött pénzt. A részletfizetésnek is magas a kamata, bár valamennyivel alacsonyabb lehet az általános hitelkártya-kamatnál.
Kamatmentes lehet a költés, de oda kell figyelni
Akik nem fizetik vissza a teljes havi költésüket, vagy csak a minimálisan elvárt összeget (ez a havi költés 5-10 százaléka) fizetik vissza, esetleg készpénzfelvételre használják a plasztiklapot, már szembesülnek az extrém magas kamatokkal. Azok pedig, akik még a minimálisan elvárt összeget sem törlesztik a megadott határidőre, egyéb büntetéseket is kaphatnak.
Vélhetően a magas kamatok és büntetések okozhatják azt, hogy sok csalódott hitelkártyás adja vissza a kártyáját egy idő után, vagy váltja ki a tartozását egy másikra, például személyi kölcsönre. A hitelkártyák száma Magyarországon 1,1 millió körül van, jelenleg 300 ezerrel van kevesebb hitelkártya forgalomban, mint 2017-ben. Pedig a hitelkártya okosan használva nemcsak kamatmentes pénzhez juttatja a tulajdonosát, hanem még hasznot is termel számára. Főleg, ha hagyja versenyezni a bankokat, és figyeli az aktuális ajánlatokat, kedvezményeket.
A bankok ugyanis egymásra licitálnak a hitelkártyás akcióikkal. Több hitelintézetnél most az új ügyfelek az élelmiszerboltokban történt költések után kapnak visszatérítést. Az OTP-nél és az Ersténél például 10 százalékot, maximum 10 ezer forintot kaphatnak vissza, ha teljesítenek bizonyos feltételeket, a Raiffeisennél kétszer is jár ugyanez a visszatérítés, vagyis két hónap alatt 20 ezer forint jár vissza. Az MBH Banknál is 10 ezer forint a maximális ajándékpénz, ehhez legalább tízszer kell vásárolni 50 ezer forint értékben, az esetek legalább felében mobilfizetéssel. Aki csak a plasztiklapot kapja elő a boltokban, az csupán ötezer forint ajándékot kaphat vissza. A K&H is ad ajándékot az új ügyfeleknek, de nem pénzt, csak mozijegyet.
Ezen felül az is általános a legtöbb banknál, hogy a hitelkártyás vásárlások után legalább 1 százalék visszatérítést adnak, bizonyos termékkategóriákban pedig további visszatérítésekre lehet számítani, ennek mértéke általában 2 százalék, de több is lehet. Az egy százalékos visszatérítésekre azért van egy éves limit, ami kártyánként és bankonként változó, de általában 30 ezer és 90 ezer forint között van.
Okozhat csalódást az ügyfeleknek
Csalódást keltő élmény lehet azonban a hitelkártyáknál, hogy hiába várja a kártyabirtokos a 2 százalékos vagy egyes esetekben ennél jóval magasabb, 5-10 százalékos extra visszatérítést bizonyos termékek vásárlása után, az nem érkezik meg a számlájára. Az oka ennek általában az, hogy a visszatérítésnél a bank nem azt vizsgálja, tételesen mit vásárolt az ügyfél, hanem a kereskedelmi kategória úgynevezett MCC-kódját, ez a kód a kereskedő terminálján be van állítva.
Például ha valaki egy hipermarketben vásárol, ahol a terminál szerint élelmiszert árulnak, és ott ruhákat vagy kerti bútort vásárolt, akkor valószínűleg nem fog extra visszatérítést kapni se ruházati cikkek, se bútorok után, mivel azok élelmiszernek minősülnek a rendszerben. A bankoknál pedig nem érdemes reklamálni ilyenkor, az üzletszabályzatokban ugyanis világosan leírják, csak az MCC-kód számít, és annak helyes beállításáért nem vállalnak felelősséget.
Az autóbérlésnél jól jöhet
Vannak olyan speciális helyzetek, amikor jobban jár az ügyfél, ha hitelkártyája van, mintha betéti kártyával fizet. Ilyenek az autókölcsönzők, amelyek sokkal szívesebben fogadják a hitelkártyás ügyfeleket, bár többségük a betéti kártyásokat is kiszolgálja. A hitelkártya azonban jó ajánlólevél a hitelképességre, ami kedvezményekkel járhat, például engedélyezik, hogy másik sofőr is vezethesse az autót, ezt betéti kártyánál sokszor megtiltják.
A kölcsönzők rendszerint a 10 százalékos casco önrészt zárolják az autóbérlő számláján, és nem mindegy, hogy ezt a folyószámlán lévő megtakarítás, vagy a hitelkártya hitelkeretének terhére teszik.
Ráadásul előírhatják azt is, hogy csak akkor adják oda az autót, ha drága önrészbiztosítást köt náluk a bérlő, amelynek ára naponta 25-50 euró is lehet. Önrészbiztosítás persze online is köthető sokkal olcsóbban, de a máshol kötöttet betéti kártyásoknál nem mindig fogadják el.
Összességében tehát, ha valaki ügyesen használja a hitelkártyáját, a borsos, évente akár több tízezer forintos kártyadíj dacára is pluszban zárhatja az évet. Aki azonban nem elég figyelmes és fegyelmezett, vagy gyakran fut ki a havi keresetéből, annak nem érdemes ezzel segíteni magán, mert a vége az lesz, hogy rosszabb helyzetbe kerül.
