Hét hónappal a drasztikus kamatemelés után csökkenti az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az európai háromszorosát kitevő magyar infláció Matolcsy György szerint nem kis részben a magas államháztartási hiányok és az ársapkák eredménye.
“Elindította a monetáris tanács a monetáris politika normalizációját. Az alapkamat ugyan maradt, de a betéti tender kamata 18-ról 17 százalékosra csökkent” - jelentette be a piacokat legjobban érdeklő információt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a májusi kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen. Az egynapos betéti tender kamatát tavaly októberben emelte az MNB 18 százalékosra annak érdekében, hogy megfékezze a forint gyengülését, az euró árfolyama akkor már 430 fölött, a dolláré 450 fölött volt, és ez komolyan veszélyeztette az árstabilitást.
Mostanra Matolcsy szerint beértek a monetáris politika szigorító döntései az inflációs küzdelemben. Megtörtént az infláció tetőzése “sajnos messze 25 százalék fölött” - közölte a jegybank elnöke. Az elmúlt két évre jellemző ikerdeficit után az idén már külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg egyenlege is javult, sőt többletet mutatott. A nemzetközi pénzügyi rendszerek instabilitása is csak kevéssé gyűrűzött át Magyarországra, mivel a magyar pénzügyi rendszer stabil - közölte az elnök az amerikai bankcsődökre és a Credit Suisse problémáira utalva.
Az infláció az egyes számú közellenség
“Az infláció továbbra is közellenség, méghozzá a legnagyobb és legerősebb közellenség, amely egyszerre borítja fel az egyensúlyokat és korlátozza a növekedést” - ezzel a metaforával jellemezte az áremelkedést Matolcsy. A 24 százalékos infláció a háromszorosa az európai átlagénak, és 10 százalékponttal magasabb a régiós átlagnál - emlékeztetett Matolcsy.
A jegybanknál vizsgálták, mi annak az oka, hogy Magyarországon ennyivel gyorsabban emelkedtek az árak. Azt találták, hogy alapvetően két oka volt a kiugró inflációnak: az egyik a magas államháztartási hiány, a másik pedig az ársapkák bevezetése volt. Az utóbbi 3-4 százalékponttal is növelhette az árakat, mivel más termékeken szerzik meg a profitot a cégek. A figyelőrendszerek, a fogyasztóvédelmi intézkedések viszont jók a jegybank szerint.
Matolcsy azt is elmondta: a magyar költségvetés ideig-óráig jól jár az inflációval, mivel több áfa-bevétel, több adó folyik be a magasabb árak miatt, hosszútávon viszont rosszul jár az államkassza, mivel a kamatok emelkednek, és ezeket ki kell fizetnie az országnak. A kormány nem tud olyan hatékony intézkedéseket hozni, amelyek a piaci folyamatokkal, a közgazdasági törvényekkel szembe mennek, az ársapka ilyen intézkedés. Az infláció ellen magasabb termelékenységgel, hatékonyabb versenyképességgel lehet védekezni, márpedig a magyar élelmiszeripar hátulról a második legkevésbé versenyképes az unióban - hívta fel a figyelmet Matolcsy.
Az alapkamat még jó ideig megmarad
Matolcsy hangsúlyozta, sem a 24 százalékos, de a 14 százalékos és semmilyen két számjegyű infláció nem fogadható el, mert nem teremti meg a növekedés lehetőségét. A 13 százalékos jegybanki alapkamat épp ezért még hosszú ideig megmaradhat. Ez a kamatstoposoknak jó hír lehet, hiszen a kamatstop még sokáig megmarad.
Jó esély van arra, hogy az év végére elérhetjük az egy számjegyű inflációt - mondta Virág Barnabás alelnök. Itt azonban nem állhat meg a jegybank, az inflációs cél ugyanis 3 százalékos, emiatt szigorú monetáris politikát kell folytatni. Az év végére pozitív reálkamat várható, erre szükség van az infláció letöréséhez. A pénzpiaci stabilitás továbbra is fontos az infláció csökkentésében, emiatt az egynapos betét kamatát ez alapján fogják meghatározni.
A döntés jelentősége a kamatoknál van
A betéti tender kamatát szorosan követik a bankközi kamatok, például a BUBOR, amely szinte minden piaci alapú rövid kamatperiódusú hitel, legfőképpen vállalati hitel referencia kamatául szolgál. A kamatcsökkenés a piaci alapú hitelek kamatát is lejjebb viheti, egyúttal persze azt is jelentheti, hogy a jegybanki betétben elhelyezett lakossági és vállalati betétek kamata is mérséklődhet.
A lakosságon belül persze főleg csak a privátbanki és prémium banki ügyfelek számára ajánlották fel a tanácsadók ezt a lehetőséget, ehhez a piaci pletykák szerint jellemzően legalább 20-30 millió forintos bankbetéttel kellett rendelkezni. A többi betétes csak jóval kisebb - sokszor nulla százalék közeli - kamatot kaphatott a bankjától, bár akad néhány 10 százalék körüli ajánlat is.
A Bank360.hu szakértőinek értékelése szerint a várakozásoknak megfelelően elindult kamatcsökkentés az ősz elejére vezethet oda, hogy az irányadó kamat eléri a 13 százalékos alapkamatot. Ha ez megtörténik, akkor az év végére, a jövő év elejére csökkenhet az alapkamat 10 százalék alá. Az irányadó kamat, majd az alapkamat fokozatos, várhatóan havi 1 százalékos csökkentései a bankközi kamatokon keresztül lehetőséget nyújtanak a bankoknak arra, hogy elkezdjék csökkenteni a lakossági hitelek és vállalati kölcsönök kamatait. Ez a folyamat a jegybanki lépésekkel párhuzamosan, fokozatos valósulhat meg.
A forint jól reagált a bejelentésre
A forint árfolyama gyengült kora délután, mivel a piac kamatvágásra számított. Hiába csökkentett viszont a kamaton a jegybank, az alapvetően szigorú üzenet miatt a magyar fizetőeszköz erősödni kezdett, 374 forint körül jegyezték Matolcsy beszéde után az eurót, majd 375-376-ös szintre emelkedett az árfolyam. Összességében a jegybanki döntésnek egyelőre nem volt jelentősebb következménye a forintra, az árfolyam az elmúlt napok szintjén maradt.
