Tavaly az utolsó negyedévben a használt lakásoknál 2,7 százalékkal csökkentek az árak az előző negyedévhez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. Az új lakások viszont az előző negyedéves mérséklődés után ismét drágultak.
Tavaly a IV. negyedévben a csökkenő hitelkamatok és az otthonteremtési támogatások 2024-től hatályos változásai (a városi CSOK kivezetése és a babaváró támogatás igénybevételének szűkítése) már élénkítették a lakáspiaci keresletet, a lakásárak viszont a KSH előzetes adatai szerint lefelé vették az irányt. (A megelőző háromnegyed évben a lakáseladások száma még harmadával volt kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.) Az eladók egy része a sikeres eladás érdekében az év végén már hajlandó lehetett árat csökkenteni.
A statisztikai hivatal április eleji becslése szerint (amit a hó végén általában korrigálnak) az összevont lakáspiaci árindex 2023 utolsó negyedévében 1,8 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A használt lakásoknál 2,7 százalékos csökkenést, az újaknál pedig 4 százalékos árnövekedést jeleznek az előző negyedévhez képest. Az új lakásoknál 2020 óta mindössze egyszer, 2023. harmadik negyedévében mértek árcsökkenést, 2,6 százalékosat. Az egy évvel korábbi árakkal összehasonlítva azonban az összevont árindex 3,3 százalékos - infláció alatti - emelkedést mutat az utolsó negyedévben.
A lakáspiaci árindex a KSH-hoz beérkező forgalmi adatok bővülésével módosul. Korábban például a harmadik negyedévre negyedéves alapon még 0,7 százalékos csökkenést jeleztek, a friss adatok viszont már 0,9 százalékos növekedést mutatnak. Egy év alatt az árak a korábban jelzett 1,5 százaléknál nagyobb mértékben, 3,3 százalékkal emelkedtek.
A lakáspiaci forgalom 2024 első negyedévében tovább élénkült, ehhez hozzájárulhatott a megemelt összegű CSOK Plusz kamattámogatott hitel bevezetése és a lakáshitelkamatok további mérséklődése. (A kereslet növekedésével a lakásárak ismét emelkedhetnek.) Nagy Márton az eddig eredményekről azt közölte egy csütörtöki konferencián, hogy 2000 család jelentkezett, a beérkezett hiteligény pedig 49 milliárd forintot tesz ki.
A bankok által önkéntesen bevezetett kamatplafonnal a lakáshitelek maximális THM-je 2024. január 1-től 7,3 százalékra csökkent, és azóta 6,5-7,3 százalék közötti ajánlatokból válogathatnak az igénylők. A bankok eddigi közlései szerint az év eddigi részében megduplázódott az igénylések száma az előző év hasonló időszakához képest, amikor nagyon mélyen volt a kereslet.
