Az újabb alapkamat-csökkentés után 5,50 százalékon áll az irányadó mutató. Felmerül a kérdés, hogy a kamatvágás hogyan hat a lakossági hitelek kamataira, várható-e kamatcsökkenés például a lakáshiteleknél vagy a személyi kölcsönöknél. A kérdés összetettebb egy egyszerű igennél, ezért megnéztük, hogyan befolyásolja az alapkamat változása a lakosságot érintő hiteleket.
A jegybank augusztus 25-ei döntése alapján ismét csökkent a jegybanki alapkamat, 5,50 százalékra. A 25 bázispontos kamatvágás hatással van a referenciakamatokra is, augusztus 26-án csökkent a BUBOR és a BIRS is. A referenciamutatók csökkenése idővel a lakossági hitelpiacon is megjelenik, de nem azonnal. Közvetlen hatást mindössze néhány pénzügyi szolgáltatásnál láthatunk, a sorozatos csökkentéseknek az eredményére viszont még várni kell. A Bank360 várakozásai alapján ősszel akár a személyi kölcsönök és a piaci jelzáloghitelek is olcsóbbak lehetnek, mint most, de jelentős változásokra nem kell számítani.
Az alapkamat, illetve a referenciakamatok csökkentését közvetlenül kevés hiteligénylő, illetve adós érezheti meg. Vannak olyan szolgáltatások, amelyek ehhez a mutatóhoz vannak kapcsolva, találhatunk például a piacon ilyen folyószámlahitelt, vagy bankbetétet, de a munkáltatói lakáshitel kamatát is az alapkamat mozgatja.
A piaci hitelek kamatainál a referenciakamatok változásait körülbelül 2-3 hónap után érezhetjük. Az elmúlt hónapok csökkentéseire a bankok egy része már reagált, júliusban az OTP Bank, augusztusban pedig a CIB Bank csökkentette a jelzáloghitelek kamatait. Az őszi hónapokban újabb bankok csatlakozhatnak hozzájuk, ahogy egyre nagyobb tér marad a kamatok csökkentésére, de érdemes megjegyezni, hogy a hiteligénylők zöme most a kedvezményes Otthon Start Programot keresi, a piaci lakáshitelek piacán jóval kisebb a kereslet, mint egy-két évvel ezelőtt.
A személyi kölcsönök piacán eddig is kiélezett volt a verseny, számos bank kínálja 10 százalék alatti éves kamattal a hitelét. Ezeknél azonban láttunk már alacsonyabb kamatokat is, a koronavírus-járvány előtti években a 7-8 százalékos személyi kölcsönök sem voltak ritkák.
Hogy állnak a referenciamutatók?
A jegybanki alapkamat csökkenése jellemzően maga után húzza a lakossági és vállalati hitelek árazását befolyásoló referenciamutatókat is. Ezek közül a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) a rövidebb kamatperiódusú hiteleket, például a vállalati hiteleket érinti, de a forintosított devizahitelek kamatát is ez alapján számítják ki. A 2022 elején életbe lépő, és azóta is fenntartott kamatstop a BUBOR értékéhez is kapcsolódik, így több szempontból érdemes figyelemmel követni az alakulását.
2026 elején a 3 havi BUBOR még 6,47 százalékon állt. Nyolc hónap alatt több mint 1 százalékponttal csökkent, augusztus 26-án, az alapkamat-csökkentést követő napon már 5,43 százalék volt. A 12 havi BUBOR 5,30 százalékon állt a kamatvágás után. Összehasonlításként: a kamatstop bevezetésénél a 2021. október végi, 2,40 százalékos értéket vették figyelembe, azóta a 12 havi BUBOR már 16 százalék felett is járt.
A BIRS a hosszabb kamatperiódusú jelzáloghitelek kamataira van hatással, a piacon ma ezek érhetőek el túlnyomó többségben. Az 5 éves BIRS jelenleg 5,15 százalékon áll, de júniusban már 5 százalék alá is benézett egy időre. A 10 éves BIRS értéke augusztus végén 5,06 százalék, a 20 éves BIRS pedig 5,12 százalékon áll az alapkamat csökkentése után.
Az államilag támogatott hitelek kamatai is csökkennek
A referenciakamatok csökkenése nemcsak a piaci hitelek kamataira van hatással, hanem az államilag támogatott programokéra is, többek között a babaváró hitel vagy az Otthon Start lakáshitel kamataira. Ezt közvetlenül a támogatott igénylők nem érzik a törlesztőrészletek fizetésekor, ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy az államnak mekkora kamatköltséget kell kifizetnie a bankok felé. A babaváró hitelre és az Otthon Start lakáshitelre érvényes referenciamutató augusztusban 5,34 százalékon állt, ez az érték a szeptemberben szerződőkre lesz majd érvényes.
