Tavaly az utolsó negyedében ismét nőtt a magyar háztartások pénzügyi ereje, bár az elmúlt évek zuhanását még nem sikerült ledolgozni. Utoljára 2015 környékén volt hasonlóan alacsony a háztartások fizetőképessége az orosz-ukrán háborút megelőző időszakban - derül ki az Intrum és a GKI új jelentéséből. Nőtt a háztartási kölcsönök állománya is, a legnagyobb mértékben az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hiteleké.
2023 utolsó negyedévében az éves tendenciát követve tovább javult a magyar lakosság fizetőképessége az Intrum és a GKI kutatása alapján. Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) az első negyedévben 6,51, a másodikban 11,06, a harmadikban pedig átlagosan 12,99 ponton állt. A negyedik negyedévben az index elérte a 18,5 pontot, ezzel 40 százalékkal magasabb lett 2022-höz képest. A 2023-as eredmények ugyan jelentős javulást mutatnak, azonban utoljára 2015 környékén volt hasonlóan alacsony a háztartások fizetőképessége az orosz-ukrán háborút megelőző időszakban - állapítja meg közleményében az Intrum követeléskezelő.
Jól látható a fizetőképesség javulása
Az elmúlt évek mélypontjához, 2022 negyedik negyedévéhez képest több mint hétszeres az emelkedés, így egyelőre úgy tűnik, hogy kitart a lakosság pénzügyi erejének növekedése és szép lassan a háborút megelőző szintre ér. Ezzel egyidejűleg a magyar GDP négy negyedéves csökkenése után szintén növekedésnek indult, az infláció is egy alacsonyabb szinten látszik stabilizálódni.
Megugrott a személyi hitelek állománya
Az Intrum index és a nemteljesítő személyi hitelek (a 91-365 napos késedelemben lévők) egymással ellentétes irányba mozognak: amennyiben nő a háztartások fizetőképessége, úgy csökken várhatóan a nemteljesítő személyi kölcsönök állománya a szektorban.
A legfrissebb MNB-adatok szerint 2023 harmadik negyedévében az új lakossági hitelek összege meghaladta a meglévők törlesztését, ami a háztartási hitelek állományának növekedéséhez vezetett. Ezen belül a legnagyobb mértékben az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya bővült, amely elsősorban a babaváró hitelek növekedésének tulajdonítható.
2023. szeptember végére a háztartási hitelek 1,5 százaléka mutatott több mint 90 napos késedelmet, ami szinte nem tér el az előző negyedévi adatoktól. A forint alapú hiteleken belül a személyi kölcsönök és az autóhitelek esetében volt a legmagasabb a 90 napot meghaladó késedelmi arány, előbbi esetében az állomány 4,1 százaléka, az utóbbinál 4,7 százaléka érintett. A személyi kölcsönöknél gyakorlatilag nem történt változás, míg a gépjárműhitelek késedelmi aránya 0,3 százalékponttal csökkent az előző negyedévhez képest.
Az átstrukturált hitelek aránya tovább csökkent, a negyedév során 4,4-ről 4,0 százalékra mérséklődött. Az átstrukturált hiteleken belül a 90 napot meghaladó fizetési késedelmű állomány aránya szinte változatlan maradt.
Sok a bizonytalanság 2024-ben
A lakossági nemteljesítő személyi hitelek aránya ugyan csökkenésnek indult 2023 harmadik negyedévében, de az ezt megelőző trendek alapján látható, hogy az orosz-ukrán háború jelentősen megnehezítette a háztartások helyzetét. A jelenlegi kilátások szerint javulás várható bizonyos gazdasági folyamatokban (infláció, kamatok). Az Intrum szerint ugyanakkor megvan a veszélye annak, hogy a külső tényezők által javuló hazai trendek miatt olyan gazdaságpolitika döntések születnek, amelyek feláldozzák a stabilitás fenntarthatóságát a gazdasági növekedés érdekében. E folyamatok rövid távon ugyan javíthatják a lakosság fizetőképességét, ugyanakkor hosszabb távon jelentős kockázatot hordoznak magukban.
Az Intrum indexnek az a célja, hogy a magyar háztartások pénzügyi kötelezettségeit és fizetési képességeit egyben foglalja össze. Az index havi számításával és negyedéves közlésével leírja a fizetőképesség alakulását és előrevetíti nemteljesítő hitelek és a lakossági ki nem fizetett szolgáltatások tendenciájának változását, mértékét. A makrogazdasági mutatók – mint a csökkenő infláció és a mérsékelten növekvő gazdaság – javulást jeleznek előre, ugyanakkor számos újabb nehézséggel kell megküzdeni a magyar gazdaságnak. Az előttünk álló év a rehabilitációról és a válságból való kilábalásról fog szólni. Az eddigi tapasztalatok alapján döntő fontosságúnak bizonyultak a válságok utáni évek, amelyek a hosszabb távú növekedésnek teremthetnek alapot - kommentálta a legfrissebb adatokat Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.
