Még a koronavírus-járvány időszakánál is rosszabb anyagi körülményekre készül a magyarok jelentős része, amit nagyrészt a magas infláció és az emelkedő energiaárak okoznak. A Cofidis Hitel Monitor harmadik negyedéves kutatását foglaltuk össze.
Egyre borúsabban látják a magyar háztartások a következő évet: júliusban már a magyarok 59 százaléka látta úgy, hogy 2021-hez képest jelentősen romlanak a pénzügyi lehetőségei, ez az arány még a 2020-as koronavírus-járvány első hulláma alatt mért szintet is - derült ki a Cofidis Hitel Monitor kutatásából, mely a 18-69 éves magyar internetező lakosságra nézve reprezentatívnak számít.
Az emelkedő rezsiárak és az egyre drágább nagybevásárlás a baj
A magyar háztartások több mint fele, közel 60 százaléka számít a rezsicsökkentés korlátozása miatt magasabb összegű áram- és gázszámlákra, ám egy átlagos jövedelmű háztartás csupán havi 3-3 ezer forintot tudna emiatt pluszban kigazdálkodni a felmérés szerint.
A kutatásból emellett az is kiderül, hogy bár a háztartások felénél a lakóingatlan adottságai lehetővé tennék az energetikai korszerűsítést, napelemek felszerelésére 9, az ingatlan szigetelésére 12, kiegészítő fűtési rendszer használatára pedig mindössze 19 százalékuknak van pénze.
Szintén nagy gondot jelent az elszálló infláció, ami miatt havonta közel 100 ezer forinttal több konyhapénzzel számolnak a családok. Ennyivel lenne többre szükség ahhoz, hogy ugyanazokból a termékekből ugyanannyit tudjanak bepakolni a kosárba, mint eddig.
A felnőtt lakosság a hiányzó összeget
- a kiadások átcsoportosításával (23%),
- fizetett túlórával (18%),
- másodállás vállalásával (16%),
- kiemelt bérezésű műszakokkal (15%) vagy
- a megtakarításai felélésével (14%) teremtené elő.
A másik lehetőség a fogyasztás visszafogása, ami egyrészt a mennyiségre vonatkozik, másrészt a korábban megszokott termékeknek elkezdték keresni a háztartások az olcsóbb alternatíváját. A felmérés szerint sokan ennél is tovább mennek a spórolásban: 46 százalékuk a korábban vásárolt élelmiszerek egy részéről inkább teljesen lemond, hogy ezzel is több maradjon a pénztárcájában.
A spórolás ellenére azonban van két olyan termék/szolgáltatás, amiről nem mondanak le a magyarok a felmérés szerint: kávéra és kábeltévé-előfizetésre továbbra is költenének. Előbbiről a háztartások közel fele, utóbbiról 64 százalékuk nem mondana le.
Benzinből is kevesebb fogyna, ha nem lenne az árstop
A Cofidis megkérdezte a felmérés résztvevőit, hogy mennyit tankolnának, ha megszűnne a hatósági 480 forintos ár. Mindössze 4 százalékuk válaszolta azt, hogy egyáltalán nem tankolna, 28 százalékuk pedig azt, hogy sokkal kevesebbet, mint jelenleg. Többségben vannak azok, akik csak kevéssel tankolnának kevesebbet, mint most (46%), illetve a megkérdezettek több mint egyötöde (22%) nem változtatna az autóhasználati szokásain akkor sem, ha piaci árat kellene fizetnie a benzinkutakon.
A magyarok jelentős része tehát még mindig ragaszkodik az autózáshoz, ez ugyanis az elsődleges választás a nagybevásárlás elintézéséhez, a munkába járáshoz és a vidéki utazásokhoz is. A kutatás szerint a megfizethetetlen lélektani határ a literenkénti 1000 forintos üzemanyagár lenne.
Hitel a családi kassza egyensúlyban tartására és rezsire
A felmérés szerint a magyarok 10 százaléka tervez a következő évben hitelt felvenni. A többség személyi kölcsönben gondolkodik, átlagosan 1,2 millió forintos hitelösszeggel.
A leggyakoribb hitelcél a lakásvásárlás és a lakásfelújítás, 36 és 35 százalék jelölte meg ezeket. 10 százalék azért igényelne kölcsönt azért, hogy egyensúlyban tartsa a családi kasszát, további 5 százalék pedig az emelkedő rezsiköltségek miatt folyamodna hitelért. Az elmúlt egy évben a személyi kölcsönt felvevők 14 százaléka költötte az összeget arra, hogy egyensúlyban tartsa a bevételeket és a kiadásokat.
