Szeptemberben már beköszöntött az, amire számítani lehetett: hosszú idő után először a pénzromlás mértéke meghaladta a jövedelmek növekedését. A csaknem 2 százalékos mínusz várhatóan nőni fog a következő hónapokban.
Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a friss béradatokat, amelyek szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 504 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével kalkulált nettó átlagkereset pedig 347 500 forint volt.
Ezt azt jelenti, hogy a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset is 17,8 százalékkal emelkedett egy év alatt. A különböző kedvezmények, adó- és járulékmentességeket is beszámítva a nettó kereset 18,4 százalékkal lett magasabb. Ha csak a rendszeresen megkapott havi juttatást nézzük, akkor a bruttó átlagkereset 480 900 forint.
Hiába a szép számok, szeptemberben ezeket már előzte a 20,1 százalékos infláció. Így aztán a reálkereset 1,9 százalékkal csökkent a KSH szerint. Ez azt jelenti, hogy a bérek emelkedése ennyivel maradt el a fogyasztói árakétól.
Az infláció meredek növekedése ellenére az átlagbérek a nyár végéig még tartani tudták az előnyüket az árakkal szemben. Ezt alapvetően a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős év eleji emelése, valamint a további extra pénzek (például fegyverpénz) tették lehetővé.
A reálbérek emelkedése azonban már augusztusban is minimális, 0,9 százalékos volt, így lehetett rá számítani, hogy szeptemberben a 20 százalék fölé ugró infláció már lenyeli ezt is. Az első őszi hónapban ugyanis már megjelent a KSH adataiban a rezsiköltségek növekedése. Ez pedig az élelmiszerárak további, drasztikus emelkedésével együtt egy hónap alatt 4,5 százalékkal lökte meg a pénzromlás éves ütemét.
A bérekben 2022 hátralévő hónapjaiban már nem várható extra emelkedés, az infláció azonban még bőven nő, ezért a reálbércsökkenés várhatóan nagyobb lesz a mostaninál. Számos cég jelentett be év közbeni inflációs kompenzációs csomagot a munkatársaknak, ezek azonban nem olyan elterjedtek a gazdaságban, hogy az országos átlagbért képesek lennének érdemben megemelni a KSH adataiban.
A 2023-as bérpozíciók egy nagy kérdése, hogy vajon mennyivel nő majd a minimálbér. 2022-ben ez volt az egyik fő oka annak, hogy az átlagbérek növekedése egészen eddig képes volt megelőzni még a szárnyaló inflációt is. Ennél elképzelhető egy újabb jelentős emelés, azonban a béradatokat felhúzó másik hatás, a kormány extra kifizetései (fegyverpénz) és kedvezményei (családi szja visszatérítés, 25 év alattiak adómentessége) most aligha valósulnak meg újra 2023 elején.
A valódi nettó átlagbér 300 ezer alatt van
A bruttó kereset mediánértéke 409 200 forint szeptemberben, ez 17,2%-kal meghaladta az egy évvel ezelőttit. A kedvezményekkel a nettó medián kereset 284 900 forint, 19,2%-kal magasabb a múlt szeptemberinél. A mediánbér mutatja meg igazán, hogy egy átlagos dolgozó mennyit fizetést kap. Ez ugyanis a bértábla közepén lévők fizetése, míg a statisztikai átlagbér az összes bér egy dolgozóra jutó összege. Utóbbi azért magasabb jelentősen a mediánbérnél, mert sokan sokkal többet keresnek az átlagos dolgozóknál, így aztán felhúzzák az átlagos összeget.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző cégeknél a legmagasabb (839 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén pedig a legalacsonyabb, 315 700 forint. A rendszeres bruttó átlagkereset a cégeknél 465 800, míg a költségvetésben dolgozóknál 443 700, a nonprofit szektorban pedig 492 500 forint.
A hitelek is sokat drágultak egy év alatt
A bérek összegének nominális emelkedése csak részben tudta ellensúlyozni a banki hitelek drágulását, így az új kölcsönt felvevők többsége azzal szembesülhet, hogy most a fizetésének sokkal nagyobb részét kell egy ugyanolyan összegű hitel törlesztőrészletére költeni, mint egy éve. A magasabb jövedelmek azoknak az adósokat jelentenek előnyt, akik már felvették a hitelt, és fix a törlesztőrészletük, vagy a jelzáloghitelük kamatstop alatt áll egyelőre 2023. június végéig.
A hitelek béremelkedést meghaladó drágulása nemcsak azt okozza, hogy magasabb lesz a törlesztőrészlet, hanem akár azt is, hogy az igénylők meg sem kaphatják azt a személyi kölcsönt vagy lakáshitelt, amit egy éve még igen. A Jövedelemarányos Törlesztési Mutató (JTM) ugyanis megszabja a bankoknak, hogy az adós jövedelmének maximum mekkora hányada lehet a törlesztőrészlet. Ha pedig a hitel jobban drágul, mint ahogyan a bér emelkedik, akkor többen elérhetik ezt a korlátot. Ezen úgy segíthetnek, hogy adóstársat vonnak be, vagy hosszabb futamidőt választanak. Utóbbi esetben viszont tartósabban adósodnak el.
