Az adóhivatal elérhetővé tette a 2022-es szja bevallások tervezetét. Ezt érdemes mindenkinek átnéznie, különösen akkor, ha pénztártag vagy más nyugdíjcélú megtakarítása van. Akkor is van vele tennivaló, ha ingatlaneladás után kell adózni valakinek. Megmutatjuk, kinek és mit kell csinálnia.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) információi szerint jelenleg már több mint 5,2 millióan rendelkeznek elektronikus tárhellyel, vagyis a többségnek már nem kell papíron bajlódnia az adóbevallásával. Az adóhivatal 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallás tervezetét, amit az eSZJA-portálon a KAÜ-azonosítóval (ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány, telefonos azonosítás, arcképes azonosítás) meg is lehet nézni március 15-től.
Akinek nincs KAÜ-azonosítója, és kérte a tervezet postázását, annak a NAV május 2-áig a tervezet mellett az 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozatot is megküldi.
Mi a teendő a tervezettel?
Aki egyetért az szja-bevallás megkapott tervezetében szereplő adatokkal, annak nincs további teendője, 2023. május 22-ei hatállyal a tervezet a kiajánlott adatokkal érvényes szja-bevallássá válik. Ha esetleg úgy fogadtuk el a tervezetet, hogy maradt benne hiányosság, vagy szeretnénk még rajta módosítani, akkor erre 2023. május 22-ig van lehetőség.
Az szja szerint adózó egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfafizetésre kötelezetteknek a tevékenységükből származó jövedelmi, illetve az adóhivatali nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal kell kiegészíteniük bevallási tervezetüket. Az ő esetükben továbbra is önállóan kell benyújtani a bevallást, hiszen a számukra készített tervezetek nem válnak automatikusan bevallássá, de segítségül szolgálnak annak elkészítéséhez.
Az eSZJA-portálra történő belépés után azonnal látszik, hogy az adózónak keletkezett-e befizetendő vagy visszaigényelhető adója a NAV rendelkezésére álló adatok szerint. Ha volt önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári rendelkezés, azt is itt lehet látni.
Ezután témakörökre bontva lehet ellenőrizni a bevallás tervezetet. Ezek a következők:
- Munkáltatótól, kifizetőtől származó jövedelmek
- A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- Rendelkező nyilatkozatok adóról (önkéntes pénztárak, nyugdíj-előtakarékossági számla, nyugdíjbiztosítás)
- Személyi jövedelemadó elszámolása
- Átvezetési és kiutalási kérelem, részletfizetés, visszaigénylési adatok, egyenlegek
A jövedelmeknél először csak a végösszeget látjuk, a témakörök alatt viszont van olyan opció is, ahol az összesítő alapjául szolgáló adatokat lehet ellenőrizni. Itt már név szerint szerepel a munkáltató, illetve azt is meg lehet nézni, hogy milyen szerződés alapján számolta ki a NAV az adó-visszatérítést, illetve hová utalják azt.
Mire kell figyelni a tervezet elfogadásánál?
Több olyan élethelyzet is van, amikor nem érdemes automatikusan elfogadni a NAV által felajánlott tervezetet, mert lehetnek olyan jövedelmi információink, amelyekről a NAV még nem tud. Ilyen például, ha valaki 2022-ben adott el egy ingatlant (vagy annak a haszonélvezeti jogát), és abból bevétele származott. Ekkor az ebből származó jövedelme alapján meg kell fizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót. Az adózás szempontjából az adásvételi szerződés földhivatali érkeztetésének időpontja számít. Ez határozza meg, hogy melyik adóévben kell adóznunk utána, illetve azt is, hogy melyik év számít a szerzés időpontjának az szja kiszámításában.
Ingatlaneladásból szerzett jövedelem alapján a vásárlást követő negyedik évig kell adóznunk fokozatosan egyre kisebb összeget. A befizetendő adót úgy tudjuk megállapítani, hogy az eladási árból először kivonjuk a vásárlás összegét és költségeit. Ebből még levonhatjuk az ingatlanra költött, számlákkal igazolható kiadásainkat. Az így megkapott jövedelemnek az évekkel együtt csökkenő százaléka lesz az adó alapja az alábbiak szerint.
A bevallás tervezetet kinyitva az “Azonosító adatok” alatt lévő “Személyi jövedelemadó (szja)” sort lenyitva jutunk a “Jövedelem” sorhoz, majd abból az “Elkülönülten adózó jövedelmek” sort lenyitva az első részben nyilatkozhatunk erről a jövedelemről. Az ott kért adatok megadásával a program automatikusan kiszámolja a fizetendő adót.
Aki tagja önkéntes pénztárnak vagy más nyugdíj-előtakarékossági számlája van (nyugdíjbiztosítás, nyesz), annak is érdemes külön ellenőriznie az adatokat, illetve azt, hogy a kalkulált adó-visszatérítés melyik számlára fog érkezni. Akinek több megtakarítási formája is van, annak akár a 280 ezer forintot is elérheti az az összeg, amiről dönteni kell.
Fontos tudni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetésekre összesen jár a 150 ezer forint maximális kedvezmény, tehát ha több pénztárba is befizettünk, és az együttes befizetés meghaladja a jóváírhatósági limitet, akkor mi határozhatjuk meg a bevallás módosításával, hová mennyit utaljon ebből a NAV.
Szintén kiegészítésre szorulhat az adóbevallás, ha tartós befektetési számlája volt az adózónak, és azt 5 éven belül megszüntette. A gyűjtőévet követő első 3 évben 15 százalékos a fizetendő adó, vagyis nem jár adókedvezmény, 3-5 év között 10 százalék az adó mértéke, 5 év után viszont a teljes megtakarított vagyon adómentes.
