Az idei év második negyedévében minden településtípuson mérséklődtek az ingatlanárak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Lakásárindex című kiadványának legfrissebb számából. A mérséklődés mértéke Budapesten és a vidéki városokban is 0,6% volt, így az éves növekedési ütem a második negyedévre 8,3%-ra, illetve 15,6%-ra lassult. A legnagyobb mértékű emelkedés a Dél-Dunántúl régióban volt megfigyelhető (22,8%), míg a legszerényebb eredményt Budapest érte el.
Megjelent a jegybank MNB Lakásárindex című kiadványának legfrissebb jelentése, amely 2026 első és második negyedévének adatait vizsgálja. A kiadvány megállapítása szerint Budapesten az idei év első negyedévében 1,9%-kal emelkedtek, a második negyedévben viszont 0,6%-kal mérséklődtek a lakásárak, így az éves növekedési ütem előbb 15,9%, majd 8,3% volt a szóban forgó időszakokban. Mindez azt jelenti, hogy 2026 első felében a budapesti lakásár-emelkedés volt a legkisebb mértékű.
A második negyedévben a vidéki városokban is 0,6%-os lakásár-csökkenés volt megfigyelhető, így éves szinten a lakásár-emelkedés 15,6%-ra csökkent. A községekben pedig 2,8%-os árcsökkenést regisztrált a jegybank, így az éves lakásár-növekedés itt 9,3%-ra lassult.
Országosan 2026 első negyedévében még 3,0%-kal emelkedtek a lakásárak, míg a második negyedévben már 1,1%-os csökkenés volt megfigyelhető. Az éves áremelkedés mértéke az első negyedévi 17,8%-ról 12,3%-ra csökkent a második negyedévre.
Amennyiben a régiókat külön-külön vizsgáljuk, elmondható, hogy éves alapon a második negyedévben a Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb az áremelkedés mértéke (22,8%), amit Pest (20,5%), Közép-Dunántúl (16,1%), Dél-Alföld (14,9%), Észak-Alföld (13,1%), Nyugat-Dunántúl (11,9%) és Észak-Magyarország (10,2%) követtek a sorban.
Észak-Magyarország áresése volt a legjelentősebb
Mint írtuk, éves alapon még az ország egész területén (lassuló) áremelkedésről beszélhetünk, ellenben negyedéves alapon már nem mindenhol beszélhetünk áremelkedésről. Az idei év első negyedévéhez képest a második negyedévben még áremelkedés volt megfigyelhető a dél-alföldi (2,0%), a dél-dunántúli (1,3%), a közép-dunántúli (0,2%) és a pesti városokban (1,5%). Ezzel szemben az észak-alföldi városokban 1,8%-kal, a nyugat-dunántúli városokban pedig 0,2%-kal csökkentek a lakásárak az első negyedévhez viszonyítva.
A legnagyobb mértékű árcsökkenést az észak-magyarországi városok produkálták, ahol negyedéves alapon 9,8%-kal voltak alacsonyabbak az árak a második negyedévben.
Tizenegy év alatt 370%-os áremelkedés
A friss jegybanki adatok alapján elmondható, hogy 2015 első negyedévéhez viszonyítva az MNB aggregált országos nominális lakásárindexe 470,0%-kal volt magasabb 2026 második negyedévében. A legnagyobb mértékű emelkedés Budapesten volt megfigyelhető (399,8%), amit a vidéki városok (392,1%) és a községek (247,7%) követtek a sorban.
Ezek után nyilván nem leglepő, hogy az MNB adatai szerint a reál-áremelkedés is rendkívül magas volt a 2015 első negyedéve óta eltelt időszakban. A jegybanki kiadvány szerint az idei év második negyedévére 165,7% volt az országos reál-áremelkedés, míg Budapesten 182,6%. A vidéki városok reál-áremelkedése 178,2% volt a szóban forgó időszakban, míg a községekben 96,6%-kal voltak magasabbak a reálárak, mint 2015 első negyedévében.
A lakáspiacon az Otthon Start Program indulása után kilövő áremelkedés tehát az ország legnagyobb részén mostanra kifulladt, sőt, némi korrekcióra is sor került. Ennek mértéke viszont az észak-magyarországi városokat leszámítva viszonylag csekély, és ha az árakat a tavalyiakkal vetjük össze, akkor továbbra is lényegesen magasabb árszintről beszélhetünk.
Ha pedig azt vizsgáljuk, hogyan alakult a magyarországi lakáspiac a 2015 óta eltelt időszakban, akkor azt mondhatjuk, hogy a lakásárak még a mostani korrekció ellenére is lényegesen magasabbak, mint az előző évtized közepén – nominálisan az országos lakásárak a 4,7-szeresükre, reálértéken pedig a 2,7-szeresükre emelkedtek.
